A szellemi javak létrehozóinak sajátos jogait jelenti a szellemi tulajdon, amely a legújabb tulajdonforma, csupán ötszáz éves múltja van. Oltalmát műszaki területen a szabadalmak, használati minták, ipari minták, védjegyek stb., míg a tudomány, a művészet világában a szerzői jogok jelentik. (A szerzői jogot elismerő törvény először Angliában 1709-ben született.)
A szellemi tulajdon természetétől fogva nem szorítható államhatárok közé, ebből következően nemzetközi oltalomra van szükség — ez az államok közötti szerződések rendszerével biztosítható. A XIX. század végétől kiépülő rendszer egy nemzetközi szervezet megalakítását igényelte. A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) létesítésére vonatkozó egyezményt 1967-ben írták alá Stockholmban, az egyezmény 1970-ben lépett hatályba. A WIPO 1974 óta az ENSZ szakosított szerveként működik.
A szellemi tulajdon világnapja április 26., amelynek megtartását a Szellemi Tulajdon Világszervezete 2000 októberi ülésszakán határozta el. Először 2001. április 26-án emlékeztek meg róla világszerte, hogy rávilágítsanak a szellemi tulajdon szerepére az egyes országok gazdasági, kulturális és társadalmi fejlődésében, valamint fokozzák a tudatosságot és a tájékozottságot e területen. A világ társadalmi fejlődéséhez és haladásához meghatározó módon hozzájáruló műszaki alkotók és művészek munkásságának és eredményei védelmének szentelt világnap tisztelgés az emberi tudás, a képzelőerő és a kreativitás előtt.
(Sajtóadatbank)
