Emberemlékezet óta nem történt meg, hogy március végére el legyen ültetve a burgonya, elvetve a tavaszi gabonák, a répa. Kereken egy hónappal járunk a tavaszi kampány megszokott ideje előtt.
A változás mentalitásváltásra készteti a gazdákat, sokkal hamarabb el kell kezdeni a kultúrák ápolását, gyomirtását. A legfontosabb kérdés azonban a megfelelő mennyiségű csapadék, ettől függ az idei termés sorsa – véli dr. Bartha János farmer, akivel az agrárium idei kilátásairól beszélgettünk.
– A telet átvészelte az őszi búza, a repce. Hótakaró ugyan nem védte, de a fagy nem ártott a kultúráknak. A búza már bokrosodik, oda kell figyelni, és mielőbb elkezdeni a vegyszeres gyomirtást – ajánlja a szakember. – A repce esetében is sietni kell a széles levelű gyomok irtásával. Ha a növények bimbós állapotba kerülnek, a Garera gyomirtó használata elnyújthatja a virágzás idejét, a növény nem érik egyenletesen, a kipergés miatt veszteség érheti a termést.
Úgy tűnik, jó piaca lesz idén a búzának. Ezt figyelembe véve a Bartha-farmon 75 hektár tavaszi magot vetettek. A búzanagyhatalmak – Argentína, a dél-amerikai országok – termelése csökken, miközben a kereslet folyamatosan nő. Európában az ukrán válság is befolyásolja a búzapiacot.
Csökken viszont a kukorica keresettsége, ennek oka egyrészt az állattenyésztés háttérbe szorulása, a bioüzemanyagok előállításakor pedig a repce kerül előtérbe a kukoricával szemben – magyarázta a piac várható alakulását dr. Bartha.
A burgonya piacát alakító Németországban, Hollandiában, Franciaországban, Lengyelországban tavaly a megszokotthoz képest csökkent termést értek el a gazdák, ez rányomta bélyegét a hazai burgonya piacára is. Jó ára volt a pityókának, a kereslet is magas volt, ennek következtében várható, hogy sokan visszatérnek ehhez a kultúrához. A burgonyatermesztés azonban költséges, egy hektár fogyasztásra szánt gumó esetében a befektetés eléri a 20 ezer lejt, szaporítóanyag termesztése esetében a 25 ezer lejt. Ha külföldről származik az ültetőgumó, csupán ennek az ára 10 ezer lej hektáronként.
Biztos vagyok abban, hogy a jó minőségű árunak idén is lesz ára, kereslete. Azt viszont a székely gazdának is meg kell értenie, hogy a régi technológiákkal nem lehet minőségi termést előállítani, nem lesznek versenyképesek az import burgonyával szemben – szögezte le dr. Bartha.
Az ígéretek beváltását várják
A kellő mennyiségű csapadék biztosítja a jó termést. Pillanatnyilag nagy gondok nincsenek, de néhol – például Szépmezőn –, máris vízhiánnyal kell számolni. A termést illetően döntő az áprilisi-májusi csapadék. A meteorológusok ugyan esőt ígérnek, de aki teheti, tartsa készenlétben öntözőberendezését. Egy hektár burgonya öntözési költsége eléri az 1000–1500 lejt, de hozadéka ennél sokkal nagyobb, tíztonnás többlettermést hoz a gazdának.
Az öntözési költségek, főként a szivattyúállomásokon elhasznált elektromos energia ártámogatása csak ígéretként létezik. Kormányszinten beszélnek róla, de még semmi kézzelfogható nem történt. Múlt pénteken a brassói agrárfórumon is terítékre került a téma. Bartha információi szerint elhangzott, hogy esetleg támogatják a már meglévő öntözőrendszerek felújítását – itt a Besenyői-tóra alapozott rendszer jöhetne számításba –, de nem adnak pénzt újak építésére (Kovászna megyében felső-háromszéki gazdák gondolkoznak egy új gyűjtőtó kiépítésén).
A gidófalvi, illetve szépmezői szivattyúállomásokat igénybe vevő öntözővíz-felhasználók egyesületei nemrég föderációba tömörültek. Közel húsz mezőgazdasági cégről, farmerről van szó, összesen 1700 hektár területet öntöznek. A föderációnak jogában állna átvenni a szivattyúállomásokat, de ezeket továbbra is a talajfeljavító vállalat működteti.
Az öntözés kérdéskörében egyelőre várják, hogy az ígéreteket valóra váltsa a kormány – mondta dr. Bartha János.
