Oroszország fokozatosan visszavonja erőit Ukrajna határaitól – jelentették be tegnap Ukrajnában. A krími helyzet alakulását befolyásolni látszik az orosz és az amerikai diplomácia vezetőjének Párizsban lezajlott tárgyalása.
Oroszország fokozatosan visszavonja erőit Ukrajna határaitól – közölte az ukrán védelmi minisztérium szóvivője. A moszkvai védelmi tárca szóvivője bejelentette: Oroszország egy gépesített lövészzászlóaljat von vissza az Ukrajna keleti határához közeli egyik térségből. A múlt héten Andrij Parubij, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács vezetője azt bizonygatta, hogy csaknem százezer orosz katona áll teljes harckészültségben az orosz–ukrán határ mentén. Az Egyesült Államok ugyanakkor húszezer fegyveres jelenlétét tette szóvá a térségben, és ezeknek az erőknek a kivonását a válságból való kilábalás előfeltételének nevezte. Sokak szerint az erők visszavonása Szergej Lavrov orosz és John Kerry amerikai külügyminiszter vasárnap esti párizsi tárgyalásainak eredményével függ össze. Lavrov hétfőre virradóra bejelentette: Washington és Moszkva keresni fogja a közös „érintkezési pontokat” az ukrán válság rendezése érdekében, és együtt fog működni az ukrán kormánnyal. Kerry szerint az ukrán válság okát illetően eltérő a véleményük, de mindketten a helyzet diplomáciai úton történő rendezése mellett szállnak síkra. A moszkvai politikus szerint Ukrajna esetében „az egységes állam modellje” nem működik, de sem Oroszország, sem az Egyesült Államok nem erőltethet rá semmilyen megoldást. Moszkva szerint Ukrajnában a föderalizációnak az alkotmányos reform fontos összetevőjének kell lennie.
Közben váratlanul a Krím félsziget fővárosába, Szimferopolba érkezett tegnap Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök és kormányának fele, hogy ott tartson kormányülést a Krími Köztársaság és Szevasztopol városa fejlesztésének kérdéseiről. Az ukrán külügyminisztérium emiatt jegyzékben tiltakozott Moszkvánál. Medvegyev bejelentette: külön tárcát, úgynevezett Krím-ügyi minisztériumot hoznak létre Oroszországban. A Krím ügyeivel foglalkozó minisztérium feladata a régió fejlesztését célzó programok kidolgozása.
Az orosz államfő egyébként a Moldovai Köztársasághoz tartozó, oroszbarát Dnyeszter-melléki terület „külső blokádjának” feloldására szólított fel az Angela Merkel német kancellárral folytatott tegnapi telefonbeszélgetése során. Az orosz államfői hivatal sajtószolgálatának szűkszavú közlése szerint Vlagyimir Putyin a Dnyeszter-melléki terület (hovatartozásának) rendezési módozataival kapcsolatosan azt is hangoztatta, hatékony lépéseket kell tenni „a régió problémájának igazságos és mindent felölelő megoldása érdekében”. Az orosz többségű, a Dnyeszter folyótól keletre fekvő terület 1990-ben vált ki a többségében román nyelvű Moldovai Köztársaságból, amellyel 1992-ben 15 ezer halottat követelő háborút vívott. A szakadár területen azóta orosz csapatok állomásoznak, függetlenségét egyetlen állam sem ismerte el. Moldova attól tart, hogy a Dnyeszter-melléki területet Oroszország a Krímhez hasonlóan megpróbálja bekebelezni. A 2006-ban tartott népszavazáson a szakadár terület lakosságának többsége az Oroszországhoz csatlakozásra voksolt.
