Kiállítás az egészségért
Sepsiszentgyörgyön a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében először rendeznek olyan kiállítást, ahol a megelőzésben, a diagnosztikában, a gyógyításban bevetett legújabb technológiákat, eljárásokat ismerheti meg a közönség.
A kiállítás témája a hagyományos és alternatív gyógyászat, melyet a tudományos és kereskedelmi jelleget ötvözve hoznak közelebb az érdekeltekhez. A rendezvény a következő területeket integrálja: sebészet, sürgősségi medicina, orvosi felszerelések, rehabilitáció, szemészet, fogászat, laboratóriumi felszerelések, plasztikai sebészet, alternatív orvoslás, szakkiadványok, egészségügyi oktatás. A Vigyázzon egészségére! című kiállítás április 26-án és 27-én tekinthető meg a Székely Mikó Kollégium konferenciatermében. Jelentkezni április 15-ig lehet személyesen az Olt utca 17. szám alatt, a cursuri@ccicov.com e-mail címen vagy a 0755 085 843-as telefonon Bodor Tündénél.
Bérköltségben sereghajtók
Az Eurostat adatai szerint Románia a 4,6 eurós óránkénti bérköltséggel az uniós országok között a sereghajtók közé tartozik. Az unió statisztikai hivatala szerint az uniós átlag (a mezőgazdaság és a közszolgáltatások kivételével) 23,7 euróra rúg, míg az eurózónában eléri a 28,4 eurót. Románia mögött Bulgáriában a legalacsonyabb az egy órára jutó bérköltség (3,7 euró), míg legmagasabb Svédországban (40,1), Dániában (38,4) és Belgiumban (38 euró). A bérköltséget a jövedelmek, bérek és társadalombiztosítás teszi ki.
Leszorított hiány
Az előzetes adatok szerint a GDP 2,2 százaléka volt az államháztartás európai uniós módszertan szerinti hiánya tavaly Magyarországon. A anyaország ezzel az Európai Unió élmezőnyében szerepel, és a kormányzati prognózisnál – amely alapján 2,3 és 2,7 százalék közé várta a deficitet a kabinet – kedvezőbb hiányszám alakult ki – jelentette be Varga Mihály. A gazdasági miniszter emlékeztetett, tavaly Magyarország kikerült az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól, és a tavalyi hiányszámok tükrében „jó okunk van azt gondolni”, hogy ez az eljárás nem indul újra. Ugyanakkor a GDP-arányos államadósság 2013 végére 79,2 százalékra csökkent, így immár harmadik éve mérséklődik. Ennek ellenére a magyar adósságállomány még mindig nagyon magas (miután 2002–2010 között majdnem a duplájára nőtt az adósság szintje), ezért is rögzítette a kormány az alaptörvényben, hogy a GDP 50 százaléka alá kell csökkenteni az adósságállomány mértékét – fejtette ki Varga Mihály. A 2,2 százalékos hiányon belül a központi alrendszer hiánya az előzetesen közöltnek megfelelően 929,2 milliárd forint volt 2013-ban. A helyi önkormányzatok tavaly 121,9 milliárd forintos többlettel zártak, ez magában foglalja az adósságkonszolidáció keretében előtörlesztett összegeket is, mintegy 40 milliárd forintot. Az államháztartás és az önkormányzatok együttes, GDP-arányos hiánya 2,8 százalék lenne. Az uniós módszertan szerinti deficithez viszonyított eltérés módszertani korrekciók miatt van: ezek magukban foglalják az állami vagyonszerzéseket – például az E.ON megvásárlása miatti állami tőkeemelést és további vagyongyarapító lépéseket –, amelyek azonban nem növelik az uniós módszertan szerinti hiányt, csak az államadósságot.
