Közbenjárt a krími tatárok érdekében Vlagyimir Putyin elnöknél az Oroszországhoz tartozó Tatárföld elnöke. Rusztam Minnyihanov az orosz államfőtől egyebek között azt kérte, hogy Moszkva terjessze ki a márciusban Oroszországhoz csatolt félsziget tatár lakosságára a represszió sújtotta népek rehabilitációjára vonatkozó törvényt. A jogszabályt 1991. április 26-án fogadta el az egykori Szovjetunió parlamentje, a Legfelsőbb Tanács.
Tatárföld elnöke úgy vélte, hogy a törvény kiterjesztése komoly erkölcsi támogatást jelentene a sztálini időszakban üldöztetésnek kitett krími tatárok számára. Arra is felhívta Vlagyimir Putyin figyelmét, hogy törvényesíteni kellene a kisebbségben élő tatárok Krímben való lakhatását, a tatár településeket.
A Krímből 1944-ben kitelepített tatárok és utódaik 1991 óta – az ukrán szabályozás szerint törvénytelenül – nagy területeket foglaltak el a Krímben és építették fel lakóházaikat, telepeiket. 2008 tavaszán a krími főügyész 1308 hektár törvénytelen elfoglalásáról beszélt. A tatárok arra hivatkoznak, hogy őseik földjét foglalták vissza. Tatárföld elnöke azt is elmondta az orosz elnöknek, hogy a félszigeten élő nemzeti kisebbség vezetői találkozni szeretnének vele, hogy kifejtsék véleményüket, terveiket. Az orosz államfő azt ígérte, utasításba adja, hogy a Kremlben foglalkozzanak a tatárföldi elnök kéréseivel, és arra kérte Minnyihanovot, hogy vegyen részt az elnöki hivatal és a parlament jogi előkészítő munkájában.
Vlagyimir Putyin március 18-án, a Krím félsziget parlamentje által kikiáltott Krími Köztársaság és az ott lévő Szevasztopol város Oroszországhoz csatlakozásáról szóló megállapodás aláírása előtt mondott beszédében ígéretet tett arra: minden törvényi döntést meghoznak annak érdekében, hogy befejeződjön a krími tatárok rehabilitációjának folyamata. Refat Csubarov, a krími tatárok képviseleti-döntéshozó intézménye, a medzslisz elnöke múlt szombaton kijelentette, hogy népüknek joga van az önrendelkezéshez „történelmi területükön, a Krímben”, ezért politikai és jogi lépéseket tesznek annak érdekében, hogy létrejöhessen népük „nemzeti-területi autonómiája”.
A krími tatár kisebbség a félsziget közel kétmilliós lakosságának 12–15 százalékát teszi ki. 1944. május 18. előtt ez az arány mintegy húszszázalékos volt. A tatárok vallási és politikai vezetőinek a hitleri Németországgal való összejátszása miatt náci kollaboránsnak minősített és kollektív bűnösnek kikiáltott teljes tatár lakosságot – mintegy 183 ezer embert – 1944-ben néhány nap alatt a Krím félszigetről Üzbegisztánba, Kazahsztánba, Tádzsikisztánba és a Szovjetunió más, távoli vidékeire, munkatáborokba is deportálták.
