Az alkotmány módosítását javasolta tegnap a szenátusban Frunda György, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy milyen veszélyeket hordoz az alkotmánybíróság teljhatalma.
Az RMDSZ szenátora kifejtette, az alkotmánybíróságot 1991-ben azért hozták létre, hogy jelezze a parlamentnek, ha az államhatalmi szervek valamelyike helytelenül értelmezi az alkotmányt, s így a törvényhozó testületnek módjában álljon kijavítani az ellentmondásos törvénycikkelyeket. A 2003-as alkotmánymódosításig a parlamentnek újra meg kellett vitatnia az alkotmánybíróság által kifogásolt jogszabályokat, és kétharmados többséggel elfogadhatta vagy elutasíthatta a javaslatokat. Frunda szerint mára az alkotmánybírák ,,szupertörvényhozókká" váltak, felboríthatják a nép választotta parlament által elfogadott törvényeket, és cenzúrázhatják, illetve megvétózhatják a kormány döntéseit, anélkül, hogy lenne lehetőség esetleges rossz döntéseiket módosítani. Frunda szerint egyértelműen tisztázni kellene a három hatalmi ág (elnök, kormány, törvényhozás) feladatkörét, jogaikat és kötelezettségeiket. A szenátor szerint a parlamenti köztársaság megerősítése lenne a legjobb megoldás Románia számára.
Felkészületlenek a vidéki gazdák
A gazdák felkészületlenek az uniós alapok lehívására ― állapították meg szakértők annak kapcsán, hogy közzétették a vidéki lakosságról készített legújabb felmérést. A kormány által megrendelt közvélemény-kutatás szerint a gazdák 96,5 százaléka soha nem pályázott eddig uniós pénzalapokra, 61 százaléka úgy gondolja, eleve esélytelenül folyamodna támogatásért. A megkérdezettek 78 százaléka válaszolta azt, hogy a következő két évben nem is akar próbálkozni uniós pénzek lehívásával. Valeriu Steriu ― aki a csatlakozási szerződés mezőgazdasági fejezetének véglegesítésével megbízott tárgyaló volt ― úgy véli: az alapvető probléma az, hogy az uniós alapokról szóló információk nem jutnak el a vidéki lakossághoz. Pedig lenne bőven pályázandó pénz, ugyanis ― közlése szerint ― a következő három évben a gazdák összesen nyolcmilliárd eurót pályázhatnak meg uniós alapokból. A kormány felmérése kimutatja a vidék fejletlenségét is. A megkérdezettek mindössze egynegyede nyilatkozta azt, hogy falujában van közművesítés, és az alanyok csupán 55,8 százaléka jut hozzá vezetékes ivóvízhez. A vidékiek legfőbb tájékozódási forrása a televízió és a rádió. A megkérdezettek 89,5 százaléka soha nem használ internetet, 44,8 százalékuk pedig nem olvas újságot.
Parlamentben a regisztrációs adó
Másodszor nyújtotta be tegnap a parlamentben a Demokrata-Liberális Párt (D-LP) azt az egyszerű indítványt, melynek célja az autóregisztrációs adó eltörlése. Múlt héten a képviselőház elnöke, Bogdan Olteanu eljárásbeli rendellenességek miatt utasította el a dokumentum iktatását, most döntés született, hogy jövő hétfőn sor kerül az indítvány vitájára. A dokumentumban a D-LP az autóregisztrációs adó eltörlését és az eddig behajtott díjak visszafizetését kéri a kormánytól. Az egyszerű indítvány tulajdonképpen semmilyen jogi következményekkel nem jár, elfogadása esetén sem kell távoznia a kormánynak.