Életének 84. évében hosszan tartó betegség után tegnap elhunyt Szabó Gyula Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-dÃjas szÃnész, érdemes és kiváló művész, a nemzet szÃnésze. Szabó Gyulától mély fájdalommal búcsúzik a Nemzeti SzÃnház, amely saját halottjának tekinti a nagyszerű szÃnművészt.
Szabó Gyula 1930. július 15-én született KunszentÂmártonban. Tervei között nem szerepelt a szÃni pálya: papnak készült. A család azonban nagy szegénységben élt, nem tanulhatott, dolgoznia kellett. Fiatal munkásként nagy lelkesedéssel vett részt az üzemi szÃnjátszó csoport munkájában, innen jelentkezett néhány társával együtt a SzÃnművészeti FÅ‘iskolára, ahová elsÅ‘ nekifutásra felvették. A szÃnművész 1954-tÅ‘l a PetÅ‘fi és a Jókai SzÃnház tagja, majd évtizedekig a Thália SzÃnház vezetÅ‘ szÃnészeként emlékezetes, óriási sikerű produkciók részese volt. 1979-tÅ‘l a SzÃnház- és Filmművészeti FÅ‘iskolán tanÃtott. Alkata, jellegzetes orgánuma népi hÅ‘sök megformálására tette leginkább alkalmassá, de más szerepkörökben is kiváló alakÃtást nyújtott. Pályája során játszott többek közt Molnár Ferenc, Shakespeare, Bulgakov, Stendhal és Katona József szÃnműveiben. Filmen is sokat foglalkoztatták. Számos sikeres tévéjátékban szerepelt: Å‘ volt a Tenkes kapitánya Buga Jakabja, a Princ, a katona Csontos Å‘rnagya, a Robog az úthenger Józsija. KezdettÅ‘l fogva az Å‘ hangján szólalt meg magyarul Columbo hadnagy, a magyar rajzfilmsorozatokban dr. Bubónak (Kérem a következÅ‘t), a Pumukli kalandjai cÃmű mesében Éder Mesternek és Frakknak, a macskák rémének is Å‘ kölcsönözte a hangját. Mesemondása legendás volt: a hetvenes évek elejétÅ‘l a Magyar népmesék sorozatban Ãzesen, telve szeretettel és humorral mesélt.
Szinte minden művészeti elismerést megkapott. Kétszer – 1959-ben és 1962-ben – tüntették ki Jászai Mari-dÃjjal, emellett érdemes és kiváló művész cÃmet is kapott. 2006-ban a nemzet szÃnészévé választották. 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét.