A gazdag, de pusztuló vidéki világ gyümölcsfajtáinak megőrzését tűzték ki célul az első Tündérkertek megálmodói, Szarvas József színész és Kovács Gyula pórszombati erdész, valamint Ambrus Lajos író. Az MTI azt követően kereste meg a program alapítóit, hogy a napokban nyitották meg az első budapesti Tündérkertet. A Kárpát-medencei gyümölcsfajták gyűjteményének Budapesten a békásmegyer-ófalui Szent József Közösségi Ház ad otthont, amelynek kertjében az első tíz őshonos gyümölcsfát ültették el a múlt héten.
Kovács Gyula pórszombati erdész (felvételünk) azt mondta, akkor kezdett az őshonos fajták megőrzésének szükségességével foglalkozni, amikor az 1980-as években erdészként a Göcsej szívében látta a gyümölcsfákat és a régi kultúra emlékeit is elpusztulni. Úgy vélekedett, hogy a hihetetlen gazdagságú vidéki világból valamit meg kell őrizni, és ehhez végül nem egyedül fogott neki, társakat keresett hozzá. Ma már a Kárpát-medence minden térségében létrehozták a Tündérkerteket, ezekből már közel száz található.
Kifejtette: a „gyümölcsészet” és a néprajzi hagyományok megőrzése együttes feladat, amit a zalai Hetés vidékén talán már sikerült megvalósítani. A pórszombati Medes-hegyen található birtokán mostanra mintegy kétezer különféle őshonos gyümölcsfafajtát gyűjtött össze, de az a törekvése, hogy ezekből vissza tudjon ajándékozni azoknak a tájegységeknek a Tündérkertjei számára, ahol azok eredetileg is éltek. Kovács Gyula azt is elmondta: idén már a bukovinai székelyek és a moldvai csángók is elkezdték összegyűjteni a maguk őshonos gyümölcsfáit. A Tündérkertek mozgalmát ugyanakkor szeretné minél inkább a fiatalokkal is megismertetni, ezért iskolakertek létrehozását is szorgalmazza.
Szarvas József, a Tündérkert másik alapítója azt is elmondta, hogy az őrségi faluban található Tündérkertben minden őshonos gyümölcsfának gyermekgondnoka van. A Nemzeti Színház művésze Kovács Gyula erdész szakmai támogatásával 2009-ben hozta létre Vas megyei portáján a Tündérkertet. Azóta minden esztendőben annyi őshonos gyümölcsfát mentenek be a kertbe, ahány gyermek az előző évben a faluban született, így a Vas megyei településen nincs olyan gyermek, akinek a gondjaira, gondnokságára ne lenne bízva egy-egy őshonos gyümölcsfa – mondta Szarvas József. Emlékeztetett: a viszáki Tündérkertben jelenleg 83 őshonos gyümölcsfa található. A megmentendő őshonos fákról lemetszett ágat beoltják egy vad alanyba. A fiatal fákat – amíg erre szükség van, míg a gyökerei meg nem erősödnek – a szülők gondozzák, öntözik, majd évek múltán élvezhetik a fa gyümölcsét. Végtelen fajtagazdagságú gyümölcshagyatékot hagytak ránk eleink, de ez egyre fogy – fűzte hozzá. Szarvas József az Őrségben (Viszákon) vásárolt portáján Pajtaszínházat hozott létre, galériát alapított.
Napjainkig összesen 27 parókiakert, templomkert, óvoda- és iskolakert, valamint önkormányzat csatlakozott a megállapodáshoz, és kezdte meg a bemutatókertek kialakítását, gyümölcsfacsemeték telepítését. Emellett kiemelkedően fontos a civil kezdeményezésként működő Kárpát-medencei Gyümölcsészeti Hálózat, valamint az egyelőre kis számban működő, tudatosan a genetikai erőforrások változatosságára építő és annak megőrzését, védelmét szolgáló gazdálkodók génmegőrzési tevékenysége. Ennek eredményeképpen 19 gyümölcs tájfajta-regisztrációja megtörtént, és a múlt évi Nemzeti Fajtajegyzékben 12 alma-, két körte-, egy cseresznye-, egy kajszi-, valamint három őszibarackfajta szerepel államilag elismert tájfajtaként.
