Brendan Gleeson Kálvária című filmjével nyílt meg csütörtök este az Uránia Nemzeti Filmszínházban a 21. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál, amelynek fődíjáért kilenc alkotás verseng; a közönség öt budapesti helyszínen láthatja április 4. és 12. között a mustra programján szereplő filmeket. A legfrissebb produkciókból válogató fesztiválon sok első filmes rendező kap lehetőséget a bemutatkozásra, emellett idén különösen sok rendezőnő munkája került a kínálatba.
A Titanic 2005 óta versenyfesztiválként is működik, Hullámtörők-díjért ezúttal kilenc film küzd: norvég, svéd, francia, izlandi, török, bolgár, kanadai, amerikai és chilei alkotás. Hat produkció alkotója a mezőnyben rendezőként debütál, közülük a bolgár Maya Vitkova (Viktoria) és a török Alphan Eseli (A hosszú út hazafelé) személyesen is ellátogat a Titanicra. A nemzetközi zsűrit Szász János filmrendező vezeti, a testületben Andy Starke brit producer és a vilniusi filmfesztivál művészeti igazgatója, Santa Lingeviciute vesz részt.
A nemrég elhunyt rendező emléke előtt tiszteleg Az ismeretlen Jancsó című válogatással a Titanic Filmfesztivál. Az Örökmozgóban szombaton kezdődött vetítéssorozaton külföldön forgatott nagyjátékfilmjeivel, kevésbé ismert rövidfilmjeivel és egy rendhagyó koncertfilmmel Jancsó Miklós gazdag életművének szinte minden korszakát megidézik a fesztivál retrospektív szekciójában. Gelencsér Gábor filmesztéta a válogatásról szólva azt mondta: bár a Jancsó Miklósé egy nagyon jól ismert, kanonizált életmű, annyira gazdag, hogy még mindig vannak a nagyközönség számára kevésbé ismert szegmensei. Ide tartoznak a nem koprodukciós, külföldön készült filmjei, amelyeket 1989 előtt egyáltalán nem vetítettek Magyarországon.
Három generáció, nagymama, anya és lánya történetét meséli el a rendszerváltás körüli korszakba ágyazva a Titanic Filmfesztivál versenyprogramjában szereplő, Viktória című bemutatkozó rendezésében a bolgár Maya Vitkova. A film tíz évvel a kommunizmus összeomlása előtt kezdődik, hosszan elidőzve Viktória születésének körülményeinél. Az anya, Borjana a reklámposzterekből ismert Amerika bűvöletében él, szökni készül, és nem akar gyereket szülni kommunista anyja világába. Ám amikor a különleges, köldök nélküli kislány megszületik, és a párt „az évtized gyermekének” választja, Todor Zsivkov pedig keresztlányának, Borjana csapdába esik, anyját kitiltja lakásából, a lányához viszont, ahogy a köldökzsinór sem, érzelmek sem fűzik. A csecsemőkorú, majd a Zsivkovval közvetlen vonalon társalgó 9 éves és később a kiváltságait elvesztett, maga útját kereső 14 éves Viktóriát ábrázoló, hármas tagolású történetben fontos választóvonal 1989, a pártállam bukása, ami az egész család, a nagymama, a könyvtáros Borjana (Irmena Csicsikova) és az orvos apa, Iván (Dimo Dimov) életében is fordulópontot jelent. A film a kilencvenes évek közepéig követi a széthulló család történetét. Realisztikus módon akarta ábrázolni ezt a számára nagyon személyes történetet, nem valami szép tündérmesét, hanem valóságos, hihető sztorit írt, amelyben ugyanakkor vannak varázslatos pillanatok is – mondta el a film születéséről.
Pénz, korrupció, szerelem, menekülés és árulás – Novák Erik fekete humort sem nélkülöző, kíméletlen akcióthrillere, a Fekete leves a Titanic Filmfesztiválon debütált a közönség meleg fogadtatása közepette. A péntek esti premier előtt az Uránia mozi színpadára lépő rendező köszönetet mondott a filmen dolgozó minden alkotónak, stábtagnak és szereplőnek. „Egy fillér nélkül csináltuk végig a forgatást, kétmillió forintos, minimális költségvetéssel, ami tényleg csak néhány, apró dologi kiadást fedezett, de ez a film kivitelén nem látszik meg” – mesélte a rendező a bemutató előtt. Hozzáfűzte: a független produkció úgy jöhetett létre, hogy a szereplők és a stáb ingyen dolgozott, mindenki százalékosan részesedik majd a hasznából. „A Fekete leves egész estés nagyjátékfilm, néhány kényszergyógykezelt elmebeteg története, akik megszöknek egy zárt intézményből, és egy füles alapján kirabolnak egy pénzszállító autót” – foglalta össze Novák Erik. A 2007-ben készült Zuhanórepülés után a Fekete leves már a rendező második, alvilági körökben játszódó akciófilmje. „A bűnfilmen keresztül sokkal mélyebben el lehet mondani általánosabb összefüggéseket. Egyébként gyerekkorom óta szeretem az ilyen filmeket. Kimeríthetetlen téma, tükör a társadalom másik oldalárról, ami engem sok szempontból érdekel. De igazából a Fekete leves is emberi történet, ahogy a Zuhanórepülés is emberi dráma volt” – fogalmazott.
