Korombeliekkel naponta találkozom az utcán: sétálnak, nézelődnek, meg-megállnak – kis város, sok az ismerős –, beszélgetnek, aztán mintegy pihenőül beülnek egy sörre, egy kávéra a közeli bárba. Kérdem: merre-merre?
– Csak úgy, egy kis séta, megmozgatom öreg csontjaimat – mosolyodnak el. És mélyet szippantunk a virágba borult bokrok és fák édes-fanyar illatából.
Az élet mozgás. Atomi és világmindenségi. És emberi, miként valamennyi élőlényé. Szobanövényeim az ablak világa felé hajlanak, a kóbor macska már nem pincelakó, hanem fáradhatatlanul és eredménytelenül kapaszkodik a fára a verébsereg nagy riadalmára.
Ha sokáig ülsz a tévé vagy a számítógép előtt, ha órákig heversz jó dolgodban, ekként élvezve nyugdíjaslétedet, ugye, hogy amikor felállsz, fájdalmasan egyenesedik ki gerinced? Figyelmeztet: ne élj mozdulatlanságban, nem vagy beteg, de ha még az is vagy, a friss levegő és a mozgás helyrehoz.
Sorozatunkban sokat olvashattunk szervezetünket jó egészségben és erőben tartó ételeink összetételéről, arányokról, mennyiségekről és minőségekről, működését szolgáló energiáról, „üzemanyagáról”. Mindezt a hőtanból ismert mértékegységgel, a kalóriával fejeztük ki. Lévén, hogy egy kalória igen kis mennyiség, kilokalóriában (kcal) adjuk meg táplálékaink értékét. Azt ma már pontosan tudjuk, hogy melyik, eledelül szolgáló növényi vagy állati termék mennyi kcal-t juttat szervezetünkbe. A továbbiakban a bevitt és elégetett (elhasznált), azaz a szükséges, illetve az annál szükségtelenül több, azaz a fölös és elraktározott energiaforrásról lesz szó. Hogy mennyi a szükséges és elégséges, az szervezetünk fizikai igénybevételétől függ.
Próbáljuk a felnőttek foglalkozása alapján meghatározni a szükséges napi energiaforrást kcal-ban. Ülőfoglalkozású (tisztviselők, orvosok, sofőrök, újságírók stb.) férfiak: 2500–2700, nők: 1700–2200. Közepes igénybevétellel járó foglalkozású (háztartásbeliek, postások, szerelők, könnyűiparban dolgozók, pincérek stb.) férfiak: 2700–3200, nők: 2100–2400. Nagy fizikai igénybevétellel járó munkahelyeken (bányászok, rakódómunkások, kőművesek, sportolók), férfiak: 3300–4400, nők: 2400–2800. Ezek az átlagok változnak életkortól, testsúlytól, éghajlattól függően. Felvetődhet a kérdés: miért szükséges kevesebb energiabevitel a nők esetében? A bőr alatti vastagabb zsírszövet miatt a nőknél az azonos időbeni energiaveszteség kevesebb. Hasonlóképpen: idősebb korban fokozottan kevesebb energiabevitelre van szükségünk, mint fejlődő életkorban. Nagyobb testtömegű személyeknek többet kell enniük szervezetük ellátására. A munkafolyamat idején történő erőkifejtés, helyváltoztatás, idő- és hőmérsékleti szélsőségek ugyancsak meghatározó tényezők. Figyelembe véve a fenti szempontokat a kalóriaszükséglet megadott értékei tehát csak tájékoztató jelentőségűek.
