Nem ismeretlen az olvasók előtt a műemlékvédelmi célokat követő háromszéki egyesület és két vezetője, Várallyay Réka művészettörténész és Péter Alpár grafikusművész, aki elkötelezett szakemberekkel karöltve eddig is nagyon sokat tett Háromszék épített örökségének felmérése és megóvása érdekében. Szakmai programok, kiadványok, rangos kiállítások, és egyéb kulturális események fűződnek nevükhöz. Jelen kiállításuk először 2013. szep­tember 1-jén, a Hargita megyei Maros­hévízen került bemutatásra az Ur­mánczy Nándor Emléknapok kereté­ben. A Székely Nemzeti Múzeum fotótárának és Kónya Évának köszönhető­en olyan archív fényképek szakszerű nagyításával készült, melyek nagy része eddig még nem került a nagyközönség elé.
A terület kiemelt határvédő szerepének köszönhetően a történelmi Ma­gyarország viszonylatában igen magas itt a kúriák száma, és sok tényező miatt itt, Háromszéken őrződött meg leginkább a székelyek sajátosan szabad társadalmának tárgyiasult öröksége. Ge­lence, Kisborosnyó, Bikfalva, Uzon, Imecsfalva, Cófalva, Esztelnek, Gidó­falva bír ilyen épített hagyatékkal, de talán nincs is olyan háromszéki település, ahol ne lenne legalább egy pompás udvarház.
A mostani kiállítás fővédnöke, Magyar Gábor azt hangsúlyozta köszöntőjében, hogy a fotókon látható épületek és az általuk megtestesített értékek megőrzése a haza megmentése érdekében is kötelességünk. Kie­melte, hogy Abonyban is nagyon sok kúria áll még, amelynek megmentéséért mihamarabb cselekedni kell. Sepsiszentgyörgy (és további öt székelyföldi település) testvérvárosának, Ceglédnek a polgármestere, Földi László – aki magyar országgyűlési képviselő is – arról beszélt a népes hallgatóságnak, hogy milyen fontos számára személyesen is Székelyföld, milyen sok szállal kötődik az ottani emberekhez, a tájhoz, a történelmi emlékekhez. A kiállítást a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal volt vezető főtanácsadója, a műemlékvédelemért Forster Gyula-emlékéremmel kitüntetett Kertész Margit nyitotta meg.
A Jancsó Alapítvány kuratóriumi elnökeként jómagam Jancsó Benedekről tartottam előadást, Egy elfeledett háromszéki tudós címmel. A híres székely tudós kerek 160 évvel ezelőtt egy gelencei kúriában született, és az évforduló jó alkalom az alapítvány áldozatos munkájának folytatására, az életmű  újbóli köztudatba hozására.
Háromszék és Abony között összekötő kapocs – a kúriákon kívül és sok egyéb mellett – az angyalosi születésű Forró Elek ‘48-as honvédezredes is, aki 42 évig élt a Pest megyei városkában, és ott is temették el 1893. január 25-én.
A Háromszék értékeit népszerűsítő rendezvény nagy érdeklődést keltett, az előadóteremben alig fért el a hallgatóság, és több iskola vezetője is bejelentette látogatási szándékát, így a kiállítás tartamát már a megnyitón meghosszabbították. Mindez azt jelzi, hogy Erdély a maga örökségével, csodálatos tájaival, épületeivel és az ott élő emberekkel nagyon népszerű az anyaországiak körében. A kiállítás szervezésében az Összefogás egy Jobb Abonyért Közhasznú Egyesület és az Abonyi Kultúra Háza működött közre, meg­valósulását a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta.

JANCSÓ ANTAL, Abony