„A mai napig nem hitték el, hogy ez az ország az övék, ezt megkapták. Úgy gondolnak az országukra, hogy az bármikor elveszíthető, szétdarabolható, elvihető” – ecsetelte a román politikai szemlélet jellemzőjét az RMDSZ elnöke a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen a román politizálás hagyományairól, sémáiról tartott előadásában. Hozzátette, ez a bizonytalanságérzet gerjeszt bizalmatlanságot a román politikusokban a kisebbségekkel és sajátosan a magyarsággal szemben. Az ország egységének féltésével magyarázta Kelemen az erős központi kormányzáshoz való ragaszkodást is. Úgy véli, az ország nemzetállami jellegéhez való viszonyulás az utóbbi 25 évben alig változott, és arra sincs remény, hogy ez a közeljövőben megváltozzék. Hozzátette, érzékelhető változás a román mentalitásban, de ez sokkal lassúbb, mint amilyenre a magyarság vágyik. Úgy vélte, az Erdély Romániához való csatlakozását kimondó 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés századik évfordulója vezethet el oda, hogy a román társadalom alaposan átgondolja a nemzeti kérdést, és levonja belőle a következtetéseket. Jó jelnek tartja, hogy egyre nagyobb odafigyelés övezi a román történészek egy szűk csoportjának munkáját, akik – elrugaszkodva a tabuktól – új megközelítésben láttatják Románia 20. századi történelmét.