A sokszínűség bemutatása és a magas művészi színvonal volt a két legfontosabb szempont az Európai történetek és a Világ körüli út elnevezésű szekció összeállításakor – mondta Horváth György, a ma véget érő budapesti Titanic Filmfesztivál igazgatója.
Horváth György a program összeállításáról elmesélte, hogy a korábbi évekkel ellentétben idén nem egy kiemelt ország filmvilágának szerettek volna külön szekciót szentelni, hanem egyet az európai gyártású alkotásoknak és egyet a világ különböző pontjain készülteknek. Különösen az európai filmeket illetően igyekeztek megfogadni a tavalyi zsűrielnök, Jirí Menzel cseh rendező tanácsát, és a sokszínűség bemutatására törekedtek. A legkülönbözőbb műfajú és hangvételű filmekből összeállított program is bizonyítja, hogy a legfőbb válogatási szempont a magas művészi színvonal volt.
Az európai filmes szekcióról szólva a fesztiváligazgató úgy vélekedett, egyre inkább az európai filmek különleges jellegzetességévé válik, hogy különböző műfajokat, hangulatokat és hangnemeket vegyítenek össze harmonikus egésszé. Horváth az európai filmek fontos jellemzőjének tartja, hogy „teljesen tudatos figyelem irányul a közösségi problémákra és a kirekesztettekre”. A mesterlövész című dán filmben például a néző végigkövetheti annak folyamatát, miként lesz egy volt olimpiai céllövőből környezetvédelmi terrorista. A fesztiváligazgató szerint ez az alkotás arra is remek példa, hogy a skandináv országok az utóbbi időben mesterévé kezdenek válni az olyan műfaji filmeknek, amelyekben egy-egy társadalmi probléma legalább annyira hangsúlyos, mint a zsáner jellegzetességei.
Horváth György hangsúlyozta: mindig igyekeznek a térségbeli országokból is beválogatni a műsorba egy-egy filmet, nagy örömükre idén megtalálták a Közlekedésrendészet című lengyel alkotást. A varsói rendőrség szövevényes korrupciós ügyeit egy közrendőr szempontjából bemutató film a fesztiváligazgató szerint rendkívül izgalmas, sodró lendületű, emellett egészen speciális, fekete humora van. Elmondta, nagyon érdekes volt látnia a lengyel film és a versenyszekcióban szereplő bolgár Viktória kapcsán, hogy bár az egykori keleti blokk országai eltérő kultúrájúak, a hasonlóan megélt rendszerváltás és az azóta eltelt időszak miatt továbbra is rengeteg közös jegyet mutatnak.
A Világ körüli út szekció filmjeiről szólva a fesztiváligazgató A bűn érintése című kínai–japán alkotást az egyik legnagyobb fogásuknak nevezte. Horváth György a négy epizódból álló, „merész és okos” filmről azt mondta, nagyon őszintén társadalomkritikus, és a Kínára jellemző hatalmas társadalmi egyenlőtlenségekre és ezek következményeire irányítja rá a figyelmet. Régen láttam ilyen erős hatású filmet – fűzte hozzá.
Az ebben a hónapban a magyar mozikba kerülő venezuelai Göndör fürtökben is nagy szerepet kap a társadalomábrázolás. A cím egy kilencéves, anyjával és nagymamájával élő fiú különcségének szimbólumára utal: nem elég, hogy a kisfiú nem focirajongó, mint mindenki más, de még a haja sem egyenes. Horváth György szerint a dokumentarista stílusú alkotásból sokat megtudunk a szegénynegyedekről és általában a venezuelai életről, részben azért is választották a programba, mert egy Magyarországon nem igazán ismert kultúrkörből származik. Rengeteg mai film mutatja be közvetett módon, hogy mennyire felbomlott a klasszikus családmodell: egyedülálló anyákkal, szülő nélküli, bizonytalan gyerekekkel találkozik lépten-nyomon a néző – jegyezte meg az igazgató.
Hasonló a helyzet a kazah Harmónialeckék című filmben is, a tizenhárom éves, nagymamájával élő fiú tulajdonképpen magára marad az őt zaklató iskolatársával szemben. A fiúnak ebben a helyzetben kell kialakítania a bűnhöz való viszonyát, miközben az iskolában a felnőttek révén a társadalom bűnképe is megjelenik. A speciális formanyelvű alkotásban így a fizikaleckékkel párhuzamosan egy egészen másfajta tanulási folyamat tanúja is lehet a néző – fűzte hozzá Horváth György.
