Már több éve megrendezik Iskola másként hetet, idén az iskolán kívüli programok hete volt, a tanórák helyett különböző tevékenységeken vehettek részt a tanulók. Az ország minden iskolája részt vett, tehát minden tanuló és tanár, kivéve azokat, akik a most zajló országos tantárgyversenyeken jelentek meg.
A program célja, hogy bevonja a diákokat, tanárokat olyan tevékenységekbe, amelyek megfelelnek érdeklődési és tevékenységi körüknek, ezáltal értékesíthessék tehetségüket és képességeiket. Cél a diákok mozgósítása is, valamint a nonformális tanulást előtérbe helyező tevékenységeken való részvétel támogatása. De lássuk, sikerült-e, ha részben is, megvalósítani ezeket a célokat.
Az első félév végéig kellett volna megtudni a tanulóktól: milyen tevékenységeken vennének részt, mi érdekli őket, hogy az óhajok részben megvalósuljanak. A program összeállításában teljesen szabad kezet kaptak az intézmények. Biztos vagyok benne, hogy minden tanár próbálta kihozni a legjobbat ebből a hétből. De elég ehhez a tanár? Mi, diákok tudjuk, hogy mi érdekel bennünket, írjuk hát össze, és segítsük az osztályfőnököt. Ez az a hét, amikor egymástól is tudunk tanulni. Ki mivel szeret foglalkozni iskola után? Nem hiszem, hogy mindenki csak filmet néz és eszik. Más kedvelt tevékenységeinket is bemutathatjuk az ilyen héten. Sokan panaszkodnak, hogy ez még fárasztóbb, mint a rendes tanítási hét. Tegyünk magunk ez ellen. Varázsoljuk vidámmá, lendületessé ezt azt öt napot. Ha mi jól érezzük magunkat, akkor a tanároknak is jókedvben telik el. Itt jön be a diáktanácsok szerepe. Igazából az ő feladatuk lenne, hogy az első félévben összeírják, kit mi érdekel, s bemutatnák a tanároknak, egyeztetnének az igazgatósággal, utána lehetne is belevágni a szervezésbe. Jómagam bizakodó vagyok, és remélem, jövőre sikerül mindezt megvalósítani. Hiszem, hogy a Facebookon majd nem azt olvasom, az Iskola másként még fárasztóbb, mint a rendes suli.
Íme egy-két ötlet a 2015-ös Iskola másként hétre. A programokat az iskolák közösen is megvalósíthatják más tanodákkal, civil szervezetekkel, ifjúsági és sportegyesületekkel, táborokkal, kulturális és tudományos intézményekkel, rendőrséggel, egészségügyi intézményekkel stb. Lehetne válogatni a következőkből: művelődési, tudományos, műszaki, sporttevékenységek, a demokratikus, állampolgársági jogokkal kapcsolatos oktató jellegű programok, a humanitárius értékek terjesztését célzó projektek (önkéntesség, társadalmi felelősségvállalás, kapcsolatok és kommunikáció), de említhetnénk az egészségügyi oktatást, az egészséges életmóddal kapcsolatos előadásokat – ide számítva a számítógép-függőséget, valamint a biztonságos internethasználatot is –, környezetvédelmi és környezettudatos tevékenységek népszerűsítését – energiatakarékosság, alternatív energiaforrások stb. –, közúti oktatási tevékenységeket. Mindezek különböző formákban folyhatnak le: színházi műhelyek, tánc, zene, művészetek, média, nevelés, film, versenyek, kerekasztal-beszélgetések, viták, közösségi jellegű önkéntes tevékenységek, a dohányzás, alkoholfogyasztás, a fiatalkori bűnözés megelőzését, leküzdését szolgáló, az emberkereskedelem elleni kampányok, táborok, alkotótanfolyamok, kutatások.
Incze-Borbándi Johanna Mária