A Magyarországon állandó lakcímmel nem rendelkezők az országgyűlési képviselők választásán levélben szavazhattak, az NVI összesen 193 793 szavazót tartott nyilván a levélben szavazók névjegyzékén, az NVI-hez összesen 159 316 levélszavazat érkezett vissza, nagy többségük Erdélyből. Az országos pártlistákra levélben leadott összes érvényes szavazat száma 128 378, az érvénytelenek száma 218. Legtöbben a Fidesz–KDNP pártlistájára szavaztak (95,49 százalék, 122 588 szavazat), ezt követi a Jobbik (2,28 százalék, 2926 szavazat), majd a „kormányváltó” pártok (MSZP, Együtt, DK stb.) szövetsége (1,16 százalék, 1495 szavazat), illetve az LMP (0,45 százalék, 573 szavazat).

Kollektív bűnösség Szlovákiában
Elfogadhatatlan, hogy máig nem törölték el a kollektív bűnösség elvét Szlovákiában – szögezte le Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából a párt által kiadott nyilatkozatban tegnap. Április 12-ét, a magyar lakosság Csehszlovákiából való kitelepítésének 1947-es kezdőnapját, 2012 decemberében nyilvánította a Fel­vi­dékről kitelepített magyarok emléknapjává a magyar Országgyűlés. Az emléknapra kiadott nyilatkozatában az MKP határozottan elutasítja a jogtiprást és a kisebbségekkel szembeni félelemkeltést, ugyanakkor rámutatott: a második világháború után a szlovákiai magyarsággal szembeni eljárásokért mindmáig sem a szlovák törvényhozás, sem szlovák politikai erő, és semmilyen közintézmény sem kért elnézést. A párt az emléknapon sajnálattal veszi tudomásul, hogy Szlovákiában a „hatalom mai birtokosai” nem tanultak a múlt századi hibákból. „Polgár­társainkat akaratuk ellenére napjainkban is megfosztják állampolgárságuktól” – mutatnak rá a hatályos szlovák állampolgársági törvény kapcsán, majd Zsák Malina Hedvig ügyére utalva hozzáteszik: „vagy hatalmi játszmák játékszerévé s üldözötté téve olyan helyzetbe hozzák őket, hogy szülőföldjük elhagyására kényszerülnek”.

Kegyelmet ígér az új államfő
Ha elítélik Zsák Malina Hedviget hamis tanúzás miatt, Andrej Kiska, az újonnan megválasztott szlovák államfő kegyelmet ad neki – erre maga Kiska tett ígéretet a Markíza szlovák televíziónak adott interjújában. A politikust június 15-én, Ivan Gašparovič jelenlegi szlovák elnök megbízatási időszakának lejártával iktatják be tiszt­ségébe. „Malina Hedvig esete arról szól, hogy csaknem nyolc éve hajszolunk valakit, és az ügyet nem tudjuk befejezni” – fogalmazott Andrej Kiska, aki szerint az ügyet – amelyet az emberi méltóság megsértésének tart – már régen le kellett volna zárni.

Krím új alkotmánya
Elfogadta a Krím új alkotmányát tegnap az Oroszország által bekebelezett ukrajnai terület parlamentje. A Kijev által korábban feloszlatott, így ukrán részről törvénytelennek minősített helyi száztagú törvényhozás 87 képviselője támogatta szavazatával az alaptörvényt. A tíz fejezetből és 95 cikkelyből álló dokumentum javarészt az orosz alkotmány mása. Leszögezi, hogy a terület – amelyet annektált Oroszország – „demokratikus jogállam, egyenjogú része az Oroszországi Föderációnak”. Szerepel benne továbbá az, hogy „a népakarat közvetlen kinyilvánításának legmagasabb szintű eszköze a népszavazás, akárcsak a szabad választások”. Emellett az alkotmány szerint a hatalom más eszközökkel való megszerzése megengedhetetlen. A dokumentum három államnyelvet ismer el a Krímben: az oroszt, az ukránt és a krími tatárt. Refat Csubarov, a krími tatárok döntéshozó és végrehajtó szerve, a medzslisz vezetője a szavazás előtt kijelentette, hogy népe számára elfogadhatatlan ez a dokumentum. Kifogásolta, hogy az alkotmányban egyetlen olyan pont sincs, amely szavatolná a krími tatároknak mint a félsziget őslakosainak megmaradását és fejlődését. A politikus kifogásolta hogy az alkotmány tervezetét nem bocsátották társadalmi vitára. Elfogadását korainak nevezte, rámutatva arra, hogy az alkotmánybizottság mindössze két ülésen foglalkozott az előterjesztéssel.