Olekszandr Turcsinov ukrán ügyvivő államfő tegnap aláírta a kelet-ukrajnai „terrorellenes művelet” megkezdéséről szóló rendeletet, és az ENSZ segítségét kérte, miközben az ország keleti részén több középületet elfoglaló, függetlenséget követelő oroszbarát fegyveres szakadárok vezetője Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fordult támogatásért.
Egyelőre ukrán katonai beavatkozásra nem került sor, és az ügyvivő államfő módosított korábbi, föderalizmust határozottan elutasító álláspontján is, tegnap már azt nyilatkozta, a májusi államelnök-választással egy időben népszavazást tarthatnak e kérdésről.
Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács az előző nap határozott úgy, hogy a fegyveres erők bevonásával – megfogalmazása szerint – átfogó terrorellenes hadműveletet kell végrehajtani Kelet-Ukrajnában. A művelet célja a terroristafenyegetés leküzdése, illetve Ukrajna területi integritásának megőrzése – hangsúlyozta Turcsinov tegnap aláírt rendeletében, amely még aznap életbe is lépett. Az ideiglenes államfő egyúttal az ENSZ segítségét kérte az akció végrehajtásához. Hivatalának közleménye szerint az elnök Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral folytatott telefonbeszélgetése során azt mondta: Kijevnek nincs kifogása az ellen, hogy a világszervezet békefenntartóival együtt hajtsanak végre terrorellenes műveletet Kelet-Ukrajnában. Ez esetben Turcsinov szerint az ENSZ szakértői és megfigyelői maguk erősíthetnék meg akcióik legitimitását és helyességét.
Ezzel szemben a Kelet-Ukrajnában több kormányzati épületet elfoglaló oroszbarát felkelők vezetője, Vjacseszlav Ponomarjov Vlagyimir Putyinhoz fordult. „Arra kérjük Oroszországot, hogy védjen meg bennünket, és ne engedje, hogy népirtás történjen a Donyec-medencében. Arra kérjük Putyin elnököt, hogy segítsen nekünk” – mondta Ponomarjov.
Támogatják a szakadárokat
A fegyveres szakadárok tegnap egy katonai repülőteret is elfoglaltak a Donyeck megyében lévő Szlovjanszk településen. A szeparatisták szerint ezzel azt igyekeznek megakadályozni, hogy rendvédelmi egységek érkezzenek a városba Kijevből. Helyszíni jelentések szerint a településen jelzés nélküli egyenruhát viselő katonák jelentek meg, akiket Ukrajnában egyenruhájuk színéről a Krím orosz megszállása óta zöld emberkékként szoktak emlegetni. Azt mondták, hogy a Krímből érkeztek, és azért jöttek, hogy „fényes jövőt biztosítsanak” a város lakóinak. Emellett tegnap több katonai teherautót láttak szemtanúk a városba érkezni, amelyeken erősítés érkezett az oroszbarát fegyveresek számára. Az lb.ua hírportál tudósítója a városban tartózkodó szakadároknál géppuskákat, gránátvetőket és mesterlövészpuskákat is látott.
A megye egy másik településén, Horlivkában a rendőrség épületének elfoglalása után a szakadárok megostromolták és elfoglalták a városházát. Önhatalmúlag leváltották a település eddigi vezetőjét, és kinevezték polgármesternek a helyi oroszbarát önvédelmi egység parancsnokát.
Zsdanyivka településen mintegy húsz szeparatista ellenállás nélkül elfoglalta a városházát, és a horlivkai városházához hasonlóan kitűzték rá a „donyecki köztársaság” zászlaját. A szeparatisták közölték a rendőrökkel, hogy ha nem állnak át „a nép oldalára”, agyonlövik őket. Az akciókban jelentések szerint több mint tíz rendőr megsebesült.
Lehet népszavazás?
Turcsinov korábban hétfő reggelig adott haladékot a szakadároknak, hogy megadják magukat, de ezt a fegyveresek nem teljesítették. Az államfő ennek ellenére tegnap délelőtt nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Ukrajnában a május végi elnökválasztással egy időben népszavazást tartsanak az ország föderalizációjáról. Turcsinov a parlamenti frakcióvezetők és bizottsági elnökök tanácskozásán beszélt – jelentette az UNIAN hírügynökség. Meggyőződését fejezte ki, hogy egy ilyen referendumon az ukránok többsége „az oszthatatlan, független, demokratikus és egységes Ukrajnára” fogja adni a szavazatát.
Nyugati kettős mérce
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette: ahogy a Nyugat reagál az ukrajnai eseményekre, az „túlmegy az álszentség minden határán”. „Emlékezhetünk arra, hogy a Majdanon történt erőszakot, amely halottak tucatjaival járt, demokráciának minősítették, míg a délkeleten jelenleg folyó békés tüntetéseket illetően erőszakról beszélnek” – mondta. Lavrov több információt sürgetett az ideiglenes ukrán elnök által aznap szóba hozott kelet-ukrajnai népszavazás lehetőségéről, mert – mint mondta – Oroszország érdeke, hogy Ukrajna egyben maradjon. Megjegyezte, hogy az új ukrán alkotmány kidolgozásába a keleti országrészek lakosait is be kell vonni.
Az orosz külügyminiszter azt is közölte:Moszkvában magyarázatot várnak az Egyesült Államoktól arra, hogy értesüléseik szerint a CIA igazgatója rendkívüli látogatást tett Kijevben. Valentin Nalivajcsenko, az ukrán biztonsági szolgálat vezetője ugyanakkor azt közölte vasárnap, hogy elegendő információjuk van arról, miszerint az orosz titkosszolgálatok állnak az ukrajnai belpolitikai helyzet szétzilálása mögött.
Aggódik az EU
François Hollande francia elnök és David Cameron brit miniszterelnök nagyon határozottan elítélte tegnap az Ukrajnában történt erőszakos cselekményeket, valamint visszafogottságra, párbeszédre és a válság békés rendezésére szólított fel valamennyi erőt. Aggodalmuknak adtak hangot és szankciókat sürgettek az Európai Unió külügyminiszterei luxembourgi tanácskozásukon – volt, aki a Krím félszigeti eseményekhez hasonlította a történteket –, valamint újabb orosz személyekkel bővítették a szankciók alá vont befolyásos oroszok és ukránok listáját. Románia pedig közölte: a Fekete-tengeren folyamatos amerikai katonai jelenlétre számít.
