Amikor 2012 decemberében 58 éves korában Dennis O’Driscoll váratlanul elhunyt, az ír és a brit sajtó egyöntetűen „óriási veszteségnek” nevezte távozását. O’Driscoll egy Thurles nevű kisvárosban született, a dulini University College-ben végzett jogot, majd utána évtizedeken át az ír vámhivatal alkalmazottjaként kereste kenyerét.
Polgári foglalkozása mellett rengeteget olvasott, kilenc versgyűjteményt, több esszékötetet adott ki, valamint egy kitűnő interjúgyűjteményt a Nobel-díjas Seamus Heaneyvel. Irodalmi munkásságát a University College később díszdoktorátussal ismerte el. Ezt az ír költőt szenvedélyesen érdekelték a kelet-közép-európai költők. Verseket szentelt a lengyel Szymborskának és Herbertnek, a cseh Holubnak, de a Romániából emigrált, németül író Paul Celannak is. Alábbi verse, az Állomás először Weatherermitting (Ha az idő megengedi, 1999) című verskötetében látott napvilágot, de O’Driscoll felvette verseinek 2004-es reprezentatív válogatásába is. Bár személyesen nem találkoztunk, levelet váltottunk, és véletlenül tudom, honnan ismerte Dsida Jenő Nagycsütörtök című versét – abból a modern magyar versantológiából (The Colonnade of Teeth), amit 1996-ban George Szirtessel közösen szerkesztettünk. Úgy hiszem, az Állomás a nemzetközi költői empátia különlegesen szép kifejezése.
(Nyolcvanadik szültésnapja alkalmából e vers fordításával köszöntjük az Angliában élő Gömöri György költőt és műfordítót.)
