Vincze az RMDSZ külügyi titkáraként és az Európai Nemzetiségek Fö­deratív Uniója (FUEN) alelnökeként számos uniós államban járt, az általa megismert kisebbségek helyzetét mutatta be. Az erdélyi magyarok számára követendő példának Dél-Tirolt mondotta – mint hangsúlyozta, ezért is választotta választási kampánya jelmondatául: Hozzuk el Dél-Tirolt Erdélybe! –, de kitért a katalánok, a bretonok és a görögországi törökök harcára is. Értékelése szerint jogaik mértéke közepesként minősíthető. Míg a katalánok jelenleg is szinte különálló államként élnek Spanyolországban, addig a görögországi törököknek még anyanyelvi óvodájuk sem lehet – ha azt választják, nem mehetnek iskolába –, sőt, vallási vezetőjüket is a görög állam nevezi ki. Jó fordulatnak véli, hogy Franciaország egyre elnézőbb a bretonok önrendelkezési harcával szemben, a Saar-vidéki németek pedig egyre barátságosabbak a franciákkal, s kedvükért már nem egy helyen adminisztrációjukat is átalakították kétnyelvűre. Amennyiben e két ország legfelsőbb szinten is változtat eddigi merev álláspontján, Európa más országaira is hatással lesznek – adott hangot meggyőződésének Vincze.
Az erdélyi magyarságnak arra kell törekednie, hogy az EU figyelmét magára irányítsa s partnereket találjon az önrendelkezésünket elősegítő jogszabályok előkészítéséhez és elfogadtatásához: előbb-utóbb Romá­nia is kénytelen lesz ezeket az irányelveket elfogadni, s jogharmonizáció részeként törvényeket kell alkotnia.
Vincze kérdésre válaszolva úgy vélte, az önkormányzatok megerősítését kell szorgalmazni, így lehetne ellensúlyozni, hogy közösségünkben olyanok telepedjenek meg, akik nem a békés együttélésre törekednek, s nem munkával kívánnak hozzájárulni a vidék fejlődéséhez. Az RMDSZ külügyi titkára szintén kérdésre válaszolva úgy vélte, Székelyföld önrendelkezésének megvalósítása már nem olyan távoli, kevesebb időre van szükség hozzá, mint amennyi ideje harcolunk érte.