Árvizek halálos áldozatokkal
Négy halálos áldozata van a déli megyéket sújtó húsvéti árvizeknek, egyikük egy 13 éves fiú, akit játék közben sodort el a patak Argeş megyében. Egy férfi Prahova, két másik Buzău megyében vesztette életét, Ialomiţa megyében még keresnek egy vízbe esett férfit.
Az elmúlt három napban megáradt folyók és patakok mintegy 35 települést öntöttek el, és csaknem hatszáz embert kellett kitelepíteni, főként Teleorman, Olt és Prahova megyében. A piros jelzésű árvízriadó tegnap reggel szűnt meg, de a narancssárga riadót fenntartották, hét Teleorman, Giurgiu és Ialomiţa megyei folyón. Victor Ponta miniszterelnök és Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes tegnap felkereste a Teleorman megyei Beiut, és anyagi támogatást ígért az áradás által megrongálódott házak újjáépítésére. A kormányfő 15 millió lej kiutalásáról beszélt, amit gátépítésre és folyórendezésre költenek el augusztus végéig. Ponta tartós megoldás keresésére szólította fel a vízügyi igazgatóságot, arra utalva, hogy Teleorman megyében 2005-ben építettek már egy gátat, de az nem volt képes megakadályozni a mostani áradást. Az átszakadt gátak miatt bő 37 kilométernyi községi, közel nyolc kilométer megyei és két kilométernyi erdészeti utat árasztottak el a folyók, és 35 kisebb hidat is tönkretettek. Teleorman megyében 27 falut öntött el az ár, tegnap még 14 település volt víz alatt, 168 házban, 360 udvarban, 679 melléképületben, egy malomban, egy boltban, egy bárban állt még a víz, és 744 kutat is elöntött a hordalék. A tűzoltók hétfőn 117 embert mentettek ki az elárasztott településekről, tegnap pedig további 65 személyt. Argeş megyében 26 települést érintett az ár, házak, gazdaságok, termőterületek és utak károsodtak. Giurgiu megyében több ezer hektár került víz alá, Prahova megyében több tucatnyi családi bennvaló.
Tömegek készülnek a tengerpartra
Több mint 50 000 vendéget várnak május elsején a román tengerpartra. Mamaián a szálláshelyek 80 százalékát már lefoglalták, a helybeli vendéglátók szerint mind a 25 000 szálláshely megtelik, és legalább ennyien utaznak más tengerparti településekre is. A román tengerparton megközelítőleg 140 000 (hivatalos) szálláshely van, május elsején pedig minden vendéglátó egység nyitva áll, erre kötelezi őket a törvény. A négynapos szünet idején nem kell fizetni a Feteşti-i hídvámot a Bukarest–Konstanca autópályán, mert a hatóságok tavaly nyár óta nem találtak megoldást a jegypénztáraknál keletkező torlódásra. Az utakon zsúfoltság várható, mert más üdülőhelyekre és külföldre is sokan készülnek, főként a bolgár, görög és török tengerpart iránt nagy az érdeklődés.
Drága a műemlékvédelem
Jelentős összegeket kellene elkülöníteni a kulturális minisztérium részére ahhoz, hogy nagyszabású tervek is megvalósulhassanak – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint mielőbb aktualizálni kell a törvényi hátteret is, például az épített örökségre, a mozikra, az alkotók egyesületeire vonatkozó jogszabályokat. A művelődési minisztériumot vezető politikus az épített örökségi törvénykönyv kidolgozását még mandátuma alatt szeretné befejezni, ezt ugyanis első tárcavezetői megbízatása idején kezdte el. A megszövegezés nagyrészt el is készült, közvitára kell bocsátani, és ezután kerülhet a parlament elé, leghamarabb az őszi ülésszakban. Előnyösebb lenne, ha egy törvénykönyvbe foglalnának mindent, ami egy műemlék-felújítás során kérdés lehet, a régészeti feltárásoktól kezdve – magyarázta Kelemen Hunor, aki súlyosbítaná az épített örökség tönkretételéért kiróható büntetéseket, decentralizálná a műemlékvédelmi bizottságot, nagyobb döntési hatalmat adna a helyi viszonyokat inkább ismerő területi műemlékvédelmi bizottságoknak. Elmondta: nagyon sok pénzre van szükség a műemlékek felújításához, de idén nagyon keveset különített el e célra a kormány. Jövőre számottevően növelni kell a keretet, de komoly ráfordítással is csak 8–10 év alatt lehet majd felmutatni valamit. Hangsúlyozta: a műemlékek felújítása nemcsak az országos intézményeknek, hanem a helyi hatóságoknak is felelőssége, például a városközpontok és az ott található műemlékek felújítása esetében is szerepet vállalhatnak. A magántulajdonban levő műemlékek tulajdonosaiban is tudatosítani kell a felelősséget, a magas karbantartási költségek ellensúlyozására pedig adókedvezményt kellene nekik adni. A Transindex által idézett interjú szerint a legnagyobb gond a múzeumokkal van.
