Kinek hatalom a tudás?

2014. április 29., kedd, Nemzet-nemzetiség

Mit ér a kormányzás, ha nem boldogít, illetve ha csak kevesek hasznát, kényelmét szolgálja? Elegendő-e, ha csak a rossz elhárítására alkalmas, előrelépést alig hoz, ugyanazok a tehetetlen csaták követik egymást közösségünk számára létfontosságú kérdésekben, mint amikor ellenzékből kínlódott az RMDSZ?

Az elmúlt héten több esemény is rávilágított: fabatkát sem ér a szociáldemokratákkal kötött paktum, az írásba foglalt ígéret. A marosvásárhelyi orvosi egyetem (fotó) ügye ismét holtpontra jutott, hiába kormányzati egyezség, törvény, európai elvárás és szokásrend, nem akarják, nem engedik a magyar kar létrehozatalát, a magyar oktatók pedig elkeseredettségükben, tehetetlenségükben lemondtak vezetÅ‘ tisztségeikbÅ‘l. Évek óta tartó állóháborút kellett volna lezárni, ám a helyszínre küldött miniszter nem megoldást kínált, nem közvetített a felek között, hanem a magyar oktatás hátrányairól gyÅ‘zködte a magyar diákokat. Ismét elÅ‘kerülnek hát a demagóg, buta érvek a románul nem tudó magyar orvosokról, kik ellepik majd a romániai kórházakat, és nyelvtudás hiányában román pácienseiket halára ítélik, akik el sem tudnak majd helyezkedni e kies hazában. Senki nem aggódik azonban az ország hivatalos nyelvét alig ismerÅ‘ magyar betegekért, azokért a diákokért, majdani orvosokért, kik anyanyelvükön tanulnának, hisz oly sokszor, oly sok formában elhangzott, joguk van ehhez. És az RMDSZ vezetÅ‘i tehetetlenül szemlélik a történéseket a különbözÅ‘ kormányhivatalok bársonyszékeibÅ‘l.  
Bombaként robbant az a hír is, hogy az egy héttel ezelőtt meghirdetett tankönyvliciten olyan feltételeket szabott a minisztérium, melyek elrettenthetik a magyar kiadókat, minden könyvet le kellene fordítani románra, ám ennek többletköltségét nem vállalja a szaktárca és az amúgy is igen szűkre szabott pénzügyi keret, no meg az idő hiánya lehetetlen helyzetbe hozza a vállalkozó tankönyvírókat, kiadókat. Hiába a magyar államtitkár (évek óta, nemcsak most, az újabb kormányra lépés után), mint oly sokszor, most is legfeljebb a tűzoltásra vállalkozik, utólag próbálja elsimítani az igazságtalanságot, és ígérget, hogy minden megoldódik. Tette ezt már többször, kevés sikerrel. Sok éve életbe lépett az oktatási törvény, ám mai napig nem oldódott meg, hogy a magyar gyermekeket alternatív módszerek, tanterv szerint tanítsák az állam nyelvére, az RMDSZ-es Király András ezt legfeljebb a két év múlva esedékes tanévben látja lehetségesnek, akkor is csak a kezdő osztályok számára.
Válságban, nagyon mély szinten a román oktatási rendszer, és a szakemberek sorra kongatják a vészharangokat, hogy ezen belül a magyar még gyengébben teljesít, ezt mutatják az eredmények. Kiderült az is, még a törvény adta lehetőségekkel sem éltek oktatáspolitikusaink, nem alakítottak ki háttérintézményeket, nem dolgoztak ki stratégiát, még azt sem próbálták elérni, hogy a nagy európai Pisa-felmérésben külön elemezzék a magyar iskolák, diákok teljesítményét, pedig erre ily nagy létszámú kisebbség esetében lehetőség lett volna, ha van, ki megfogalmazza az igényt. Nem volt, úgy tűnik, senki nem ismeri fel az oktatás jelentőségét, hogy nem elegendő jogszabályba iktatni soha meg nem valósuló tételeket, többre van szükség, mert szaporodik az áldozati nemzedékek sora, és lassan már nemcsak egyetemre, de középiskolába is Magyar­országra készülnek a tehetségesebb gyermekek. S nem nehéz kitalálni, közülük hányan térnek majd haza.
Hiába hát ama mondás, miszerint kisebbségi létbe szorulva a tudás lehet a legnagyobb hatalmunk,  ha az iskolapadokat koptató ifjú nemzedék azt látja, hogy a döntéshozó helyzetbe került vezetÅ‘k számára az oktatás sokadrangú kérdés, majd negyedszázad alatt sem sikerült olyan szakértÅ‘csoportokat kialakítani, melyek a helyzet javításáért tudnának, akarnának tenni, s ha mégis születik egy-egy tudományos dokumentum, a politikum érdektelensége miatt eltűnik a süllyesztÅ‘ben.  Amíg szolgalelkű pártkatonák kerülnek döntÅ‘ pozíciókba, és a pályán kívülre rekedt valós szakértÅ‘k hangját senki nem hallja,  amíg nem ismerik fel a magyar vezetÅ‘k e kérdés valós súlyát, addig csúszunk lefelé a lejtÅ‘n, gyorsabban, mint a román tanügyi rendszer egésze. Nagy árat fizetünk majd érte, amikor újabb évek múltán kiderül: eltűnÅ‘ben az erdélyi magyar szürkeállomány, nincs már, ki értéket, jövÅ‘t teremtsen. Kormányon vagy azon kívül ezt a vészes folyamatot kellene felismerni, megfordítani. Ha nem sikerül, minden egyéb értelmét veszíti.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 503
szavazógép
2014-04-28: Közélet - Demeter J. Ildikó:

Szigorítják a legeltetést

Az indokolatlan szekerezés megszüntetése után a város környéki juhászkutyáknak üzent hadat a sepsiszentgyörgyi önkormányzat: egy készülő határozattervezet – amelyet a napokban bocsátanak közvitára – a jelenleginél sokkal szigorúbban szabályozná a legeltetést.
2014-04-29: Nemzet-nemzetiség - Kuti János:

A gyanú árnyéka (A múlt hét)

Ahol elkölthető közpénzekről vagy hirtelen meggazdagodási lehetőségről van szó, ott igen nagy a kísértés törvénytelenségek, visszaélések, csalások elkövetésére. Hányszor láttunk már olyan esetet, amikor a pályázatot úgy nyerte meg valaki, hogy az összeg egy részét le kellett pengetnie kenőpénz gyanánt!