A bővített feketelistára ezúttal tíz orosz állampolgár és a délkelet-ukrajnai szeparatisták öt vezetője került fel. A döntéssel negyvennyolcra nőtt azoknak a személyeknek a száma, akik ellen az EU szankciókat vezetett be. A büntetőintézkedések újabb köre ezúttal nem érint üzletembereket. Az unió vagyonbefagyasztással és utazási tilalommal sújtja Dmitrij Kozak orosz miniszterelnök-helyettest, Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnököt, Igor Szergunt, a katonai hírszerzés (GRU) főnökét, Oleg Bela­vencevet, az orosz elnök krími képvi­selőjét, Oleg Szavelcev Krím-ügyi minisztert, Szergej Menyajlót, Szevaszto­pol kormányzóját, Ljudmila Sevcovát és Szergej Nyeverovot, az orosz parlament alsóházának alelnökeit, Olga Kovityigyi szenátort és Igor Sztrelkovot, a GRU munkatársát. A délkelet-ukrajnai személyek közül Herman Prokopjev és Valerij Bolotov szakadár mozgalmi vezető, Andrij Purgin, a „donyecki népköztársaság” vezetője, valamint Denisz Pusilin és Szerhij Ciplakov, Purgin két munkatársa került a feketelistára. Az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciós listája közötti jelentős különbség, hogy az európaiak nem vettek célba nagybankokat, energetikai, illetve más ipari nagyvállalatokat, vállalati vezetőket.
A tokiói kormány ezzel párhuzamosan bejelentette, hogy Japán is vízumkorlátozást rendelt el 23 személy ellen az ukrajnai válságba való orosz beavatkozás miatt. Alekszandr Lukasevics orosz külügyi szóvivő a tokiói szankciókra válaszul kijelentette: a japán intézkedés nem marad válasz nélkül. A kínai külügyminisztérium szóvivője pedig elmondta, hogy Peking szankciók és fenyegetések helyett párbeszédet sürget az érintett felek közt.
Eközben oroszbarát tüntetők megrohamozták a kelet-ukrajnai Luhanszkban a megyei adminisztráció épületét. Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) helyi részlegének szakadárok által megszállt épületénél mintegy kétezren gyűltek össze demonstrációra. A tüntetők az épülettől a megyei adminisztráció elé vonultak, ahol néhányan közülük betörték a hivatal ablakait, és behatoltak az épületbe.
Danil Lubkivszkij ukrán külügyminiszter-helyettes közölte: részletes tervet dolgoztak ki a Donyeck megyében szakadárok által foglyul ejtett külföldi katonai megfigyelők kiszabadítására az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) közösen. A szervezet megfigyelőit fogságba ejtő szakadárokkal kapcsolatosan kijelentette, hogy a túszejtőknek nincsenek saját politikai szándékaik, orosz titkos ügynökök utasításait hajtják végre. Az előző napi merényletben súlyosan megsebesített harkivi polgármestert egyébként Izraelbe szállították gyógykezelésre.
Az ukrán miniszterelnök közben felszólított minden politikai erőt: május 25-ig írja alá az új alkotmány tervezetét, hogy a dokumentumot elküldhes­sék előzetes normakontrollra az alkot­mánybíróságnak és a Velencei Bizott­ságnak, az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testületének. A kormányfő korábbi nyilatkozatai alapján nemcsak az elnöki és parlamenti jogkörök megosztását célozza az ukrán alkotmány jelenlegi megváltoztatása, hanem a hatalom decentralizációját is. A központi vezetés a régióknak készül átadni több hatáskört is.
Az atlanti szövetség egyik, neve mellőzését kérő diplomatája kora délután közölte, hogy a NATO egyelőre nem tudja megerősíteni azt az orosz állítást, miszerint az ukrán határ közelében össze­vont erőket visszavezénylik a laktanyákba. A katonák visszavonását Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter jelentette be. Az orosz közlés szerint az ukrán határ közelében folytatott hadmozdulatokra azért volt szükség, mert „fennállt a veszélye annak, hogy Ukrajna katonai akciót indít civilek ellen”. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Gazeta.ru orosz internetes újságnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy Oroszország egyáltalán nem hajlik arra, hogy az úgynevezett krími forgatókönyv megismétlődjön Délkelet-Ukrajnában.