Lamarckot szokták idézni a szervek használatának vagy nem használatának következményeire utalva. Tekintsünk el a lamarckizmus evolúcióelméletének egyszerűsített értelmezésétől, és témánknál maradva elfogadhatjuk azt a beigazolódott tényt, hogy törzsünk, végtagjaink izmainak, csontjainak, ízületeinek teljesítményre kész, egészséges állapota folyamatos használatuktól függ.
Ebben segít a naponta végzett mozgás, ennek szervezett és céltudatos gyakorlása. Természetesen bármilyen mozgásformát tervezünk és iktatunk be napirendünkbe, táplálkozásunkat is hozzá kell igazítanunk mind mennyiségében, mind minőségében. Mozgásunk és táplálkozásunk egyensúlya testi és lelki egészségünk záloga.
A tájékozódást megkönnyítendő, példát adunk az emberi tevékenységekhez mért energiatöbbletről. Ez egy szorzószám, amelyet az alapenergia-szükséglethez (erről már írtunk) adunk, és egy órai tevékenységre vonatkozik. Alvás: szorzószám 1, óránként 56 kcal, írás elektromos gépen: 1,9/170, gyomlálás: 2,9/163, szeretkezés: 3,1/174, gyaloglás: 3,4/191, porszívózás: 3,4/191, tánc (gyors): 5,2/292, torna: 5,1/286, csákányolás: 6,0/337. Vagyis a terhelés nehézsége és szerveink igénybevételétől függően a tevékenység változó értékű táplálékot igényel.
Legkönnyebben és különösebb felkészülés nélkül a sétálás gyakorolható (szorzószáma 2,6, kcal-többlet: 146). Iktassuk napirendünkbe a délelőtti és délutáni sétát, összekapcsolva beszerzéssel, ügyintézéseinkkel, vagy csak nézelődjünk. Ilyenkor, akár a tempós, akár a sietősebb menéssel gyorsul a szív és a tüdő munkája is.
Mi a célunk, ha egy bizonyos sportágat választunk ennek rendszeres gyakorlására? Fejlesztő szempontok: állóképesség, izomerő, ügyesség, rugalmasság, lazítás, azaz valamennyi teljesítménysporthoz szükséges képesség. Az úszás nagy állóképességet és izomerőt feltételez. Egyike a legegészségesebb, testünket arányosan alakító sportágaknak. A szertorna izomerőt, hajlékonyságot, rugalmasságot biztosít. Valamennyi izmot (váll-, kar-, törzs-) munkára készteti. A tollaslabda az állóképességet és az ügyességet fejleszti, a kerékpározás az állóképességet, izomerőt, lazítást segíti. Egyike a bárhol és bármikor gyakorolható mozgásnak a helyben futás, amely valamennyi testtájunkat mozgásba hozza. Jónak találjuk a labdajátékokat is, ehhez többletként adódik a játékosok egymást segítő és serkentő törekvése a jobb teljesítményre, miközben az „egy mindenkiért, mindenki egyért” elv is érvényesül, és ez a társas kapcsolatot erősíti. Sokan nevetségesnek tartják, ha a sakkot sportágként említjük. Tévednek. A szellemi igénybevétel – több versenysakk-felmérés igazolta – komoly súlyveszteséggel jár (nevezetes ebből a szempontból a Bobby Fischer és Borisz Szpasszkij világbajnoki döntője után Reykjavíkban készült mérlegelés).
Természetesen a versenysport egészen más testedzési kategória. A megszabott edzésprogram, étrend és életvitel kötelező, miközben folyamatos megmérettetés és versenyek követik egymást. A versenyző mellett a klubja és edzője határozza meg kötelező érvénnyel a felkészülés módozatait. Aki ezt az életformát választja, ehhez szabja mindennapjait, s nincs könnyű dolga az adott sportág élvonalába kerülni, és ott meg is maradni.
