Édesanyám,
virágosat álmodtam,
napraforgó
virág voltam álmomban,
édesanyám,
te meg fényes nap voltál,
napkeltétől
napnyugtáig ragyogtál.
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
És akkor otthagyja a reflektorfényben a mikrofont, dúdolva átsétál a közönséghez, leül, még mindig franciául énekel, aztán átvált magyarra, pár foszlány... és akkor csend és sötétség. Olyan szép ez a befejezés, hogy sírni kellene. De a közönség tapsol, mert a közönségnek akkor és ott az a dolga (sír majd otthon esetleg), és virágot ad a hazatért Gajai Ágnesnek.
