A jövő igennel kezdődik

2008. február 14., csütörtök, Világfigyelő

Elérkezett a végjáték ideje — vezette fel Martonyi János, az Orbán-kormány volt külügyminisztere a Fidesz-elnök tegnapi, tizedik országértékelő beszédét. A rendező Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke köszöntőszavaiban arra emlékeztetett, tíz évvel ezelőtt más volt a világ.

Akkor még nem tudtuk, mi a kordon, a viperáról azt hittük, egy mérges kígyó — utalt a közelmúlt eseményeire Martonyi János. Körülbelül nyolcszáz ember várta a SYMA csarnokban a Fidesz elnökét, a közönség soraiban ott ültek a Fidesz—KDNP-frakció vezető politikusai, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és felesége, Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakciójának vezetője, a Fidesz népszavazási kampányának irányítója, Pintér Sándor, az Orbán-kormány volt belügyminisztere, Stumpf István volt kancelláriaminiszter, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter. Részt vett a rendezvényen Buzánszky Jenő, az Aranycsapat tagja is.

A jövő igennel kezdődik — ezt a jelmondatot hirdette meg tizedik országértékelő beszédében Orbán Viktor, aki a sikeres népszavazás következményeiről szólva azt mondta: az igenek győzelme egy új korszak nyitánya lesz, mert az emberek képesek lesznek arra, hogy sikert érjenek el, ha kell, a kormány ellen is. Orbán Viktor úgy vélte: március 9-e lesz az a nap, amikor az ország megmutathatja, hogy még képes talpra állni, ugyanakkor kiemelte, csak az embereken múlik, hogy az első siker lendületével meddig juthatunk, és hány állomás kell még a végső sikerhez. Az első lépés hosszát az határozza meg, hogy mennyien mennek el, és hogyan fognak szavazni — mondta Orbán Viktor, aki szerint ,,az igenek győzelme a remény győzelme a beletörődés felett, a jövő győzelme a hiábavaló várakozás felett". Szerinte ez az út egy igazi nagy célhoz vezet, amikor olyan kormánya lesz Magyarországnak, amely csak akkor érezheti magát sikeresnek, ha az emberek is sikeresek. A Fidesz elnöke ugyanakkor azt is kijelentette: a népszavazás ténye már önmagában győzelem, mert a referendum jogát és lehetőségét ,,nem megkaptuk, hanem kiharcoltuk". Mint mondta, ,,a népszavazás az erőszakmentes népi mozgalmak legfejlettebb formája, és ezt sikerült valóra váltanunk Magyarországon".

A pártelnök arról is beszélt, hogy aki igennel szavaz a népszavazáson, az a sikeres jövőre szavaz, aki pedig nemmel, az tovább ront a mai helyzeten. ,,Aki (március) 9-én igent mond, az az egészségre, a tudásra, a felelős kormányzásra mond igent, nem csak a tandíj, vizitdíj, a kórházi napidíj eltörlésére. Aki igent mond, az a gazdasági fordulatra, a növekedésre és sikeres jövőre mond igent, és nem csak egy rossz politika megállítására" — jelentette ki. Orbán Viktor úgy fogalmazott: ha így mennek tovább a dolgok, akkor Magyarországon még egy olyan téves képzet is kialakulhat, hogy a diktatúra többet tudott adni az embereknek, mint amit ma a szabadság. A bajok gyökere azonban ott van — folytatta —, hogy ma azok építik a kapitalizmust, akik húsz éve riogattak vele, és pontosan olyanra is építik, mint amilyennel riogattak. Ugyanakkor hangsúlyozta: rendszerváltó politikusként hisz abban, hogy szabad világban jobb oktatási és egészségügyi rendszernek kell lennie, mint a diktatúrákban volt.

,,Menekülő kormányzás" — így jellemezte a kormány tevékenységét a pártelnök, aki szerint a jelenlegi kabinet a ,,mit miért nem lehet megcselekedni" észjárását követi, szemben a Fidesszel, amely növekedéspárti politikát hirdet. ,,Mi a növekedésben bízunk, nem az egyre vékonyabb szeletekben, hanem az egyre nagyobb kenyérben hiszünk" — mondta a politikus, aki az egészséget, a tudást és a felelős kormányt nevezte a növekedés feltételeinek.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ma Magyarországon van pénz, csak a kormány nem oda juttatja, ahova kellene, hiszen körülbelül 120 milliárd forintot költöttek propagandára, hirdetésre, tanulmányokra, új autókra, telefonokra, bútorokra.

A pártelnök mintegy negyvenperces beszédét azzal kezdte, hogy 2007-ről szólva a jóról és nem a rosszról szeretne beszélni, mert a rossz dolgokról úgyis mindenki tud: mindenki tudja, hogy ,,mit művelt a kormány, hogy átvertek bennünket, hogy az emberek mérgesek, hogy kiábrándító helyzetben van az ország". Szerinte 2007-ben a jó hír, hogy omladozni kezdtek a magyar embereket elválasztó falak, olyan széles körű egyetértés jött létre 2007-ben Magyarországon, amire nem volt példa a rendszerváltoztatás óta, ,,ha ugyan akkor volt". ,,Az emberek elsöprő többsége pártállástól, foglalkozástól, társadalmi helyzettől vagy világnézettől függetlenül változást akar. Az emberek akarata világos és egyöntetű: ezt így nem. Ez így nem mehet tovább" — jelentette ki Orbán Viktor.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 487
szavazógép
2008-02-14: Közélet - Demeter J. Ildikó:

Elkapták a telefontolvajokat

Három brassói fiatalembert — közülük egy felügyelet nélkül élő kiskorút, akinek szülei Spanyolországban dolgoznak — füleltek le félévi nyomozás után. A kis csapat több kereskedőhöz tört be Brassó és Szeben megyében, főként maroktelefonokat emeltek el.
2008-02-14: Világfigyelő - x:

Belgrád és Moszkva kéri az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását Koszovó ügyében

Szerbia és Oroszország kéri az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását amiatt, hogy Koszovó nagyon rövid időn belül ki akarja kiáltani függetlenségét — jelentette be tegnap Benita Ferrero-Waldner. Az Európai Unió külügyi biztosa szerint a két ország mára kérte a BT ülésének megtartását.