Elérkezett a végjáték ideje — vezette fel Martonyi János, az Orbán-kormány volt külügyminisztere a Fidesz-elnök tegnapi, tizedik országértékelő beszédét. A rendező Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke köszöntőszavaiban arra emlékeztetett, tíz évvel ezelőtt más volt a világ.
Akkor még nem tudtuk, mi a kordon, a viperáról azt hittük, egy mérges kígyó — utalt a közelmúlt eseményeire Martonyi János. Körülbelül nyolcszáz ember várta a SYMA csarnokban a Fidesz elnökét, a közönség soraiban ott ültek a Fidesz—KDNP-frakció vezető politikusai, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és felesége, Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakciójának vezetője, a Fidesz népszavazási kampányának irányítója, Pintér Sándor, az Orbán-kormány volt belügyminisztere, Stumpf István volt kancelláriaminiszter, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter. Részt vett a rendezvényen Buzánszky Jenő, az Aranycsapat tagja is.
A jövő igennel kezdődik — ezt a jelmondatot hirdette meg tizedik országértékelő beszédében Orbán Viktor, aki a sikeres népszavazás következményeiről szólva azt mondta: az igenek győzelme egy új korszak nyitánya lesz, mert az emberek képesek lesznek arra, hogy sikert érjenek el, ha kell, a kormány ellen is. Orbán Viktor úgy vélte: március 9-e lesz az a nap, amikor az ország megmutathatja, hogy még képes talpra állni, ugyanakkor kiemelte, csak az embereken múlik, hogy az első siker lendületével meddig juthatunk, és hány állomás kell még a végső sikerhez. Az első lépés hosszát az határozza meg, hogy mennyien mennek el, és hogyan fognak szavazni — mondta Orbán Viktor, aki szerint ,,az igenek győzelme a remény győzelme a beletörődés felett, a jövő győzelme a hiábavaló várakozás felett". Szerinte ez az út egy igazi nagy célhoz vezet, amikor olyan kormánya lesz Magyarországnak, amely csak akkor érezheti magát sikeresnek, ha az emberek is sikeresek. A Fidesz elnöke ugyanakkor azt is kijelentette: a népszavazás ténye már önmagában győzelem, mert a referendum jogát és lehetőségét ,,nem megkaptuk, hanem kiharcoltuk". Mint mondta, ,,a népszavazás az erőszakmentes népi mozgalmak legfejlettebb formája, és ezt sikerült valóra váltanunk Magyarországon".
A pártelnök arról is beszélt, hogy aki igennel szavaz a népszavazáson, az a sikeres jövőre szavaz, aki pedig nemmel, az tovább ront a mai helyzeten. ,,Aki (március) 9-én igent mond, az az egészségre, a tudásra, a felelős kormányzásra mond igent, nem csak a tandíj, vizitdíj, a kórházi napidíj eltörlésére. Aki igent mond, az a gazdasági fordulatra, a növekedésre és sikeres jövőre mond igent, és nem csak egy rossz politika megállítására" — jelentette ki. Orbán Viktor úgy fogalmazott: ha így mennek tovább a dolgok, akkor Magyarországon még egy olyan téves képzet is kialakulhat, hogy a diktatúra többet tudott adni az embereknek, mint amit ma a szabadság. A bajok gyökere azonban ott van — folytatta —, hogy ma azok építik a kapitalizmust, akik húsz éve riogattak vele, és pontosan olyanra is építik, mint amilyennel riogattak. Ugyanakkor hangsúlyozta: rendszerváltó politikusként hisz abban, hogy szabad világban jobb oktatási és egészségügyi rendszernek kell lennie, mint a diktatúrákban volt.
,,Menekülő kormányzás" — így jellemezte a kormány tevékenységét a pártelnök, aki szerint a jelenlegi kabinet a ,,mit miért nem lehet megcselekedni" észjárását követi, szemben a Fidesszel, amely növekedéspárti politikát hirdet. ,,Mi a növekedésben bízunk, nem az egyre vékonyabb szeletekben, hanem az egyre nagyobb kenyérben hiszünk" — mondta a politikus, aki az egészséget, a tudást és a felelős kormányt nevezte a növekedés feltételeinek.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ma Magyarországon van pénz, csak a kormány nem oda juttatja, ahova kellene, hiszen körülbelül 120 milliárd forintot költöttek propagandára, hirdetésre, tanulmányokra, új autókra, telefonokra, bútorokra.
A pártelnök mintegy negyvenperces beszédét azzal kezdte, hogy 2007-ről szólva a jóról és nem a rosszról szeretne beszélni, mert a rossz dolgokról úgyis mindenki tud: mindenki tudja, hogy ,,mit művelt a kormány, hogy átvertek bennünket, hogy az emberek mérgesek, hogy kiábrándító helyzetben van az ország". Szerinte 2007-ben a jó hír, hogy omladozni kezdtek a magyar embereket elválasztó falak, olyan széles körű egyetértés jött létre 2007-ben Magyarországon, amire nem volt példa a rendszerváltoztatás óta, ,,ha ugyan akkor volt". ,,Az emberek elsöprő többsége pártállástól, foglalkozástól, társadalmi helyzettől vagy világnézettől függetlenül változást akar. Az emberek akarata világos és egyöntetű: ezt így nem. Ez így nem mehet tovább" — jelentette ki Orbán Viktor.