A közérdekű nyilvánosság szabadsága felett őrködő civil szervezet úgy értékelte: a román sajtó egyre gyakrabban érdekcsoportok szócsöveként működik ahelyett, hogy tájékoztatási szerepét ellátná, és sok eset­ben a bírák, az ügyészek vagy a médiahatóság is lejáratási kampányok célpontjává vált. A sajtószabadság nemzetközi napja alkalmából közzétett, csaknem százoldalas jelentés több példát sorakoztat fel, többek között felemlíti: a hatóságok erőszakkal próbálták korlátozni a palagáz-kitermelés és a verespataki bányanyitás elleni tüntetések résztvevőinek vélemény­nyilvánítási szabadságát, a közszolgálati rádió pedig alkalmazottai szólásszabadságát sértő belső szabályzatot fogadott el.
Gazdasági helyzete miatt a romániai sajtó kiszolgáltatottá vált a nagy hirdetőkkel szemben, s így a közérdek és a szerkesztőségi szabadság gyakran a megrendelők érdekeinek esik áldozatul – állítja a civil szervezet. A jelentés szerint erre a legjellemzőbb bizonyíték az az „agresszív kampány”, amelyet a ciános aranybányászat engedélyezése érdekében folytat a verespataki beruházó a médiában.
Éves összegzésében az ActiveWatch felidézte azoknak a szatmárnémeti magyar diákoknak a meghurcolását is, akik hangoskodással és színes papírlapokból rögtönzött piros-fehér-zöld zászló kitűzésével zavarták meg a román fejedelemségek (Moldva és Havasalföld) egyesülésének évfordulós ünnepségét. Az Active Watch úgy vélte: a nem román zászló kitűzése a szabad véleménynyilvánítás kategóriájába tartozik, ugyanúgy, mint az a hasonló eset, amikor egy kovásznai román diáklány tavaly trikolór színű hajpántot viselt a magyar nemzeti ünnepen. Akkor az Országos Diszkriminációellenes Tanács azért rótt ki 400 lejes bírságot az osztályfőnökre, mert az „hatalmával visszaélve” eltávolította a hajpántot.