Fegyverszünetet sürget az EBESZ
Fegyveres szakadárok megsemmisítettek egy katonai radarállomást tegnap a kelet-ukrajnai Luhanszk megyében, ahol a rendőrség – saját beismerése szerint – már nem ura a helyzetnek, az utóbbi napokban sok lőfegyver került a lakosság kezére, amelyekkel már számos rablótámadást, gyilkosságot, rablást és járműlopást követtek el.
Újabb nyolc ember halt meg a kelet-ukrajnai Szlovjanszkban folyó harcokban, további 16 pedig megsebesült. Lövöldözés tört ki, és megszólaltak a szirénák tegnap este a Donyeck megyei Mariupolban, ahol a szakadárok által elfoglalt városháza előtt autógumik égtek. * Az ukrán parlament elutasította a kormány által az ország egységéről javasolt népszavazást. A referendumon az ország területi egysége, a föderalizáció, decentralizáció kérdésére kellett volna válaszolniuk a választóknak. Javaslatát a kormány a kelet- és dél-ukrajnai megyék orosz ajkú többsége iránti engedménynek szánta. * Az EBESZ Bécsben fegyverszünetet sürgetett a május 25-i ukrán elnökválasztásig, Andrej Descsicja ukrán külügyminiszter pedig a nemzetközi közösség segítségét kérte a választás lebonyolításához. Egységesen kell fellépnie az Európai Uniónak Oroszországgal szemben – mondta a német kancellár Berlinben. Angela Merkel hangsúlyozta: az esetleges szankciók eltérő hatással lehetnek az egyes tagállamokra, hiszen csak a földgázellátást tekintve hat tagország 100 százalékban függ az orosz szállításoktól, további 12 ország pedig 50 százalékban. * Közben amerikai és ukrán sajtóforrások azt közölték, hogy a Krímben a hivatalosan közölteknél jóval kevesebben szavaztak márciusban az Oroszországhoz való csatlakozásra. A Forbes amerikai honlap és egy ukrán hírportál az orosz elnök mellett működő emberi jogi tanács honlapjára a napokban feltett, majd onnan gyorsan eltávolított információra hivatkozva azt állította, a krímieknek csak 30 százaléka vett részt a referendumon, akiknek a fele támogatta az orosz csatlakozást, azaz a választásra jogosultak csupán 15 százaléka. A hivatalos orosz adatok szerint a referendumon a szavazásra jogosultak 83 százaléka vett részt, és a szavazók 97 százalék támogatta a csatlakozást.
Semjén Kelemennel tárgyalt
Az erdélyi magyarság legfontosabb kihívásait és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vonatkozásában kialakult helyzetet tekintette át Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap Budapesten. A felek – akik az Országgyűlés alakuló ülésén folytattak megbeszélést – a közelgő európai uniós választások kapcsán fontosnak tartják a minél magasabb részvételt Erdélyben, hogy az RMDSZ biztosítani tudja az erős magyar képviseletet Brüsszelben.
Lovász László az MTA új elnöke
Lovász László matematikust választották a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökévé a tudós testület 185. közgyűlésén tegnap. A zárt ülésen megválasztották a testület főtitkárát és főtitkárhelyettesét, az akadémia alelnökeit és akadémikus elnökségi tagjait. Lovász Lászlót a voksok 61,8 százalékával választották elnökké, a posztért Lovász László mellett Maróth Miklós klasszika-filológus és Németh Tamás agrokémikus indult. Az új elnök megbízatása három évre szól. Pálinkás József az elmúlt hat évben töltötte be az elnöki tisztséget, a törvény értelmében már nem indulhatott újra. Az MTA főtitkárává Török Ádám közgazdászt, főtitkárhelyettesévé pedig Barnabás Beáta Mária növénybiológust választották meg. Élettudományi alelnökké Freund Tamás neurobiológust választották, a társadalomtudományi alelnök Vékás Lajos jogtudós, a természettudományi alelnök Szász Domokos matematikus lett. Élettudományi elnökségi taggá Tulassay Tivadar orvost, társadalomtudományi elnökségi taggá Szabó Miklós régészt, ókorkutatót, természettudományi elnökségi taggá pedig Bokor József villamosmérnököt választották. Lovász László az MTA közmegbecsülésének fenntartását tekinti legfőbb feladatának, hangsúlyozta, hogy az intézmény elsősorban a magyar tudósok teljesítményével érdemelte ki a közmegbecsülést.
