„Aki megvall engem az emberek előtt, azt én is megvallom majd a mennyei atyám előtt” – idézte Jézus szavait tegnap a zsúfolásig telt őrkői templomban Tamás József, hangsúlyozván: ez lenne a mi feladatunk a földi életben – szavainkkal, életünkkel, tettünkkel megvallani Jézust. A csíkszeredai segédpüspök az őrkői közösség harminc tagját – 14 fiút és 16 lányt – részesítette a bérmálás szentségében a tegnapi ünnepi szertartáson. Szentbeszéde vezérfonalaként kifejtette, „Jézus azt akarja, hogy mi, akik elfogadjuk tanítását, tanúi legyünk a keresztség szentségében, és felnőttként a bérmálás szentségében”. Szent Kristóf legendáját felelevenítve pedig arra buzdított, legyünk Krisztus-hordozók, mert életünkben ez a legszebb tanúságtétel, „a bérmálkozó ember pedig arra vállalkozik, hogy Jézus tanúságtevője lesz, ezért ellene mond a gonosznak, kísértéseinek, csábításának, életét Jézus szolgálatába állítja” – összegzett. A tizennyolc éve létrehozott plébániához tartozó közösségben korábban egyébként hét alkalommal összesen több mint 330-an lettek felnőtt keresztények a bérmálkozás révén.
Nick Thorpe egy magyarországi, független filmprodukciós cég felkérésére kezdett forgatni Spanyolor­szágban előző év novemberében, az őszre tervezett bemutatóig összesen nyolc európai országban keresi fel a cigányságot.
 „Hat, közel egyórás filmben próbáljuk a roma kultúrát bemutatni, ugyanakkor felfedezni a közösségek közti különbségeket, elmélyedni a cigányság előtt álló kihívásokban egyaránt” – összegzett az M1, illetve a Duna TV által is bemutatandó alkotásról. Anglia, Belgium, Magyarország, Románia, illetve Szerbia után Bosznia és Lengyelország lesz a következő helyszín, utolsóként pedig Auschwitzban forgatnak. „Bukarestben és a fővárosközeli helységekben is jártunk már, de más erdélyi településekre, Temesvárra is elmegyünk – vázolta Thorpe. – Az Őrkő nagyon érdekes, sok itt a cigány, nagyon mély a szegénység, az emberek pedig büszkék kultúrájukra, identitásukra. Nyíltak, bár ebben a pillanatban bizonyos okok – szekértilalom – miatt dühösek is. Márkus András atya javaslatára tértünk vissza a bérmálásra forgatni – filmjeimben egyébként sok ünnepet megjelenítünk, ez számomra fontos. Az utóbbi 28 évben munkám során nagyon sokat írtam a romákról, és szeretném, ha a filmsorozat segítene abban, hogy az emberek jobban megértsék őket, s hasznára válna a roma közösségnek egyaránt. Nagyon sok a negatív és pozitív sztereotípia a cigányokról, általában mindenki homogén népcsoportként beszél róluk, ami egyáltalán nem igaz – hihetetlen nagy szakadékokat tapasztaltam, gyakran sok a gondjuk egymással” – fogalmazott a BBC munkatársa. Úgy értékelte, közös vonása a roma közösségeknek „az óriási összetartozás”, bár az emberek gyakran veszekszenek egymással. „Az Őrkőn láttunk olyan családot, melynek nem volt semmije, ám az érkező szomszédnak adtak egy kis disznózsírt – elevenítette fel Thorpe. – Ez talán nem csak a cigányokra jellemző, de a legszegényebbekre biztosan igaz. Láttuk, milyen fontos számukra a család, ez pedig nagyon erősíti őket. Megtapasztaltam, miként változott a nők és férfiak szerepe a közösségben: szerintem a férfiak szenvednek attól, hogy kevés a munka, ahhoz képest, hogy a kommunizmusban kötelező volt dolgozni Romániában, de Magyar­országon is. Egy nagyon patriarchális közösségben erős a férfi szerepe, ő dönt mindenben, ő hozza a pénzt, ő a legfontosabb ember – most azonban gyakran nincs munkájuk, bár még mindig úgy viselkednek, mintha ők lennének a legfontosabbak. Pedig nem így van. Mindenhol azzal találkozom, hogy a nők tartják össze a családot, gyakran csak ők dolgoznak, tűzifát szereznek, a gyermekekkel foglalkoznak. Matriarchális társadalom felé tartanak: egyre több olyan cigány asszonnyal, hölggyel, lányokkal találkozom, akik nagyon türelmetlenek lettek a férfiakkal szemben, s úgy látom, a cigány férfiak sok helyen válságban vannak. Találkoztam ugyanakkor nagyon keményen dolgozó, megbízható roma férfiakkal is, ellenben a nők most mindenhol nagyon fontosak lettek, és ez talán mostanában a nem cigány közösségekre is igaz.”
A BBC újságírója úgy véli, a romák „elképesztő túlélési képességgel” rendelkeznek, elviselik a nehézségeket, bármi is történjék, túlélők. Papjuk szerint az őrkői közösségben eltöltött 23 év alatt egyszer sem történt öngyilkosság, Thorpe pedig úgy véli, ez a jele annak, hogy valóban túlélők. „Bolygónk nagy bajban van, hatalmas károkat okoztunk, az emberek Románia, Magyarország, Nagy-Britannia, Francia­ország parlamentjében politikáról veszekednek, miközben – ahogyan olvastam – két év múlva nem marad jég a nyári hónapokban az Északi-sarkon. Egy­értelmű, hogy extrém időjárási körülmények, katasztrófák, nehézségek állnak ellőttünk, és azok az emberek lesznek előnyben, akik túlélnek hasonló körülményeket, a cigányok pedig képesek erre, és elképzelhető, hogy ez az egyik ok, amiért a többi ember nem kedveli őket” – vélekedett. „Vérükben van a vándorlás, a túlélés, az alkalmazkodás – lehet, hogy éppen ezért annyira rokonszenvesek számomra. Szeretném azt hinni, hogy jómagam is utazó, vándor vagyok, túlélő, képes az alkalmazkodásra, bármi is történjék – ezért csodálom őket.”
Thorpe sorozata egyebek mellett az identitás és integráció kérdését, illetve az ebből adódó ellentmondásokat járja körül, felveti a roma etnikai pártok szükségességének kérdését, de a romák ellen elkövetett gyilkosságokról és a bűnözésről is beszél, ugyanakkor megszólítja például Cserdi roma polgármesterét, Bogdán Lászlót, aki bírálatot fogalmaz meg saját közösségével szemben. „Nem hiszem, hogy újságíróként hasznos dolgokat lehetne véghezvinni anélkül, hogy ellentmondásos kérdéseket boncolgatnánk – így filmjeinkben nincsenek tabuk” – szögezte le a BBC budapesti tudósítója.