A román külügyminisztérium törvénytelennek tartja és elítéli a kelet-ukrajnai megyék önállóságáról rendezett népszavazásokat, és Oroszországot is felszólítja, hogy ne ismerje el azok eredményét. Szintén törvénytelennek nevezte a népszavazásokat a német kancellár és a francia elnök. A kijevi kormány és a Nyugat által el nem ismert regionális népszavazást két keleti megyében, Donyeckben és Luhanszkban tegnap rendezték meg.
Helyi idő szerint este nyolc órakor még nem zárult le a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyében a népszavazás, holott hivatalosan lejárt a voksolás ideje. Mariupolból jelentették a szavazás hivatalos lezárását, Szlovjanszkban este tízig meghosszabbították a szavazóhelyiségek nyitva tartását. Krasznoarmijszka településen összecsapás tört ki ukránpárti erők és szakadárok között. Helyszíni jelentések szerint a fegyveres szakadárokra vérdíjat kitűző Ihor Kolomojszkij milliárdos üzletember által verbuvált Dnyipro zászlóalj megzavarta a népszavazást. Egy újságíró a helyszínről arról számolt be, hogy a zászlóalj tagjai állítólag az oroszpárti tüntetők közé lőttek, legalább egy ember életét vesztette, és ketten megsebesültek. Luhanszk megyében este hat órai adatok alapján a részvétel elérte a 69 százalékot. Roman Ljahin, a donyecki szakadárok választási bizottságának elnöke nem zárta ki, hogy megyéjében a részvételi arány a 90 százalékot is meghaladja majd. A donyecki népszavazás után annak szervezői megkezdik a „civilizált elválást” Kijevtől – közölte Borisz Litvinov, a donyecki népköztársaság társelnöke. Litvinov azt mondta, hogy a referendumot követően összehívják Donyeck megye minden szintű képviselőinek kongresszusát, és megkezdik az elválást a kijevi hatalomtól. Úgy fogalmazott, hogy párbeszédet akarnak folytatni olyan félként, amelyet a nép akarata megerősített, és egyenlő jogokkal kívánják építeni a kapcsolataikat minden állammal. Litvinov az önállósodási népszavazás törvényességét hangsúlyozta, megjegyezve, hogy 300–400 méteres sorok álltak a szavazóköröknél, „még a szovjet időkben sem voltak ilyen sorok”.
A bukaresti külügyi közlemény szerint az „úgynevezett referendumok” ellentétesek az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal. „Megszervezésük újabb provokáció azon cselekmények sorában, amelyek Ukrajna területi épsége és szuverenitása ellen irányulnak, beleértve a Krím félszigetnek az Orosz Föderáció általi 2014. március 21-i törvénytelen elcsatolását”. An-gela Merkel és Francois Hollande közös nyilatkozatában felszólította Oroszországot, csökkentse az ukrán határ térségében állomásozó csapatainak készültségi szintjét. Merkel és Hollande hangsúlyozta, hogy a válság békés rendezésében kiemelkedő fontosságú a május 25-i ukrán elnökválasztás. Amennyiben nem kerül sor „nemzetközileg elismert elnökválasztásra”, Ukrajna stabilitása elkerülhetetlenül tovább gyengül.
