Szomszédolás rovatunk továbbra sem kíván útikalauz lenni, inkább emberközeli bemutató, következő részei pedig összekapcsolnak minket, a két szomszédos vidéket, Csíkországot és Háromszéket.
Csíkszentkirály és Sepsiszentkirály is tagja a Szentkirály Szövetségnek, mely átfogja az egész Kárpát-medencét, és ahol találkoznak a Szent István emlékét őrző települések képviselői – íme az egyik kapocs. A csíkszentkirályi római katolikus templom előtt áll – akárcsak Sepsiszentkirályban – nagy királyunk szobra, Nagy Ödön jeles alkotása. De más esemény is kapcsolódik Háromszékhez, hiszen itt a Borsáros borvízfürdő adott helyet az Aquarius-mozgalomnak, a hatodik borvízünnepnek, s Csíkszentkirályban ringatták bölcsőjét a hely és a Székelyföld egyik ismert geológusának, Kristó Andrásnak, a Románia ásványvizei című kötet (1978) társszerzőjének, mely azóta is egyetlen magyar nyelvű összefoglalója az ország ásványvízkincsének. Innen, ebből a csíki székely faluból rajzott ki a Felvidék felé a történelmivé lett Andrássy-família, melynek oldalági leszármazottai a mi megyénkben – Nagyborosnyón és Rétyen – ma is élnek. Csíkszentkirály központjából ágazik le az az út, mely a Dél-Hargita gerincén át Erdőfüle, Benedek Elek Erdővidéke felé irányul. A csíkszentkirályi határban található az a magashegyi felláp, a Lucs, ahonnan a Kormos vize ered, mely egész hosszában Erdővidék földjét öntözi. Csíkszentkirály katolikus híveinek „pap bácsija” pedig főtiszteletű Csató Béla pápai káplán, volt marosvásárhelyi főesperes-plébános, aki „munkás papként” kilenc évig szolgálta a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébánia híveit, s aki sokáig emlékezetes marad itt élő hívei számára.
Székely Ernő csíkszentkirályi polgármester készséggel fogadott, s Gál Mária helyi idegenvezetőhöz irányított, aki az önkormányzat munkatársa, történelem szakos egyetemi diplomával rendelkezik, s akit a Duna Televízió képernyőjéről is ismerhetünk mint a helyi hagyományok és falumúzeum ápolóját, Bors Russu Tiborral együtt pedig az Andrássy családról írt genealógiai kiadvány társszerzőjét. Ezek után már az sem marad titok, hogy miért éppen Csíkszentkirálynak a testvértelepülése a felvidéki Krasznahorkaváralja. Gál Mária könyvéből tudjuk, hogy a csíkszentkirályi Andrásiak jeles tetteik fejében adományként kaptak tetemes birtokokat távoli vidékeken, s vált ismertté később országszerte és a bécsi udvarban is ez a família. A számunkra is fontos tanulmányt dr. Harmath Arisztid Sándor magyarországi családtörténész lektorálta, s a kötet – a világhálón is elérhető, izgalmas családtörténeti munka azok számára, akik ismerik-hallottak a gróf Andrássy családról, s egyben érdeklődési körük is a genealógia. A csíki régészek segítségével sikerült azonosítani a község belterületén a család udvarházának helyét is.
„A község területéről Árpád-kori leletek láttak napvilágot, de inkább azt kell elmondanunk, hogy kiderült, a község nevét viselő, meglehetősen értékes ezüstkincslelet mai történészeink szerint szarmata eredetű. A bukaresti nemzeti múzeum gyűjteményébe került, másolata a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban is megtekinthető” – részletezte idegenvezetőnk. Gál Mária elmondta: következő tanulmánya hadtörténeti krónikának nevezhető: Honvédélet, fogolysors lenne a címe, s Illésfalvi Péter hadtörténész felügyelete alatt készül.
Kinek az asztalára ne kerülne gyakran Háromszéken is a Hargita gyöngye szénsavas asztali ásványvíz, amelyet Csíkszentkirályban palackoznak, s amelyet itt, a tövénél kóstoltunk meg? A Csíki-medence mélyéből hozták a felszínre, szennyeződésektől mentes mélységi vízrétegekből. Hidrogén-karbonát-tartalma miatt lúgosító hatást fejt ki a szervezetben, jó a gyomorsavtúltengés okozta megbetegedésekre, a gyomorégésre, tisztítja a húgyutakat, megakadályozza a vesekő kialakulását, ha az ivókúrát orvosi előírások szerint végezzük. Csíkszentkirály altalja annyira gazdag ásványvizekben, hogy azok, akárcsak Kovásznán, több mit húsz helyen törnek a felszínre.
Helyszűke miatt nem szólunk a település jeles szülötteiről, ám úgy érezzük, a környék földtani felépítésének, ásványvizeinek kiváló ismerője-leírója, Kristó András (1930–1994) geológus, szakíró munkásságát egy emléktáblával megörökíthetné a szülőfalu és a székelyföldi geológustábor.
Megnéztük a csíkszentkirályi Borsáros-fürdőt, amelyet – akárcsak mifelénk – a budapesti Ars Topia Alapítvány műegyetemi hallgatóinak tervei szerint újítottak fel, közösen a helybeliekkel. A magashegyi Lucs-tőzegláp, a Borsáros természetvédelmi terület pedig megőrizte a ma élők számára is a tundrai pici nyírt, a Borsáros borvizes láp pedig a törpe nyírt mint a jégkorszak utáni flóra maradványait.
