Minekutána Magyarország kijevi nagykövetét bekérették az ukrán külügyminisztériumba, több orosz és ukrán lap is foglalkozott Orbán Viktor miniszterelnök szombati beszédével, amelyben kijelentette: a Kárpát-medencében élő magyarokat megilleti a kettős állampolgárság és az önigazgatási jog.
Dmitrij Labin, a nemzetközi jog professzora a moszkvai nemzetközi kapcsolatok egyetemén a Kommerszant tekintélyes napilap online változatának nyilatkozva nem zárta ki, hogy az ukrajnai magyar kisebbség autonómiát kapjon, mivel ez a kérdés húsz éve vitatéma. Emlékeztetett arra, hogy Viktor Juscsenko elnöksége idején Kijev megígérte a kulturális autonómia megadását. Hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte Magyarország az Európai Unió tagjaként nem fogja összeütközésig vinni a vitát, ráadásul Budapest hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartja az 1975-ben aláírt helsinki záróokmányt, amely a határok sérthetetlenségéről is szól.
Alekszej Martinov, a Legújabb Államok Nemzetközi Intézete nevű intézmény igazgatója – szintén a Kommerszantnak nyilatkozva – úgy véli, Magyarország példáját több ország is követheti, autonómiát követelve az Ukrajnában élő nemzetiségek számára. Ukrajna ugyanis nem képes biztosítani a nemzeti kisebbségek jogait – tette hozzá.
A Gazeta.ru internetes újság kommentárja szerint bár Moszkva a jelek szerint mégsem vágyik Ukrajna teljes feldarabolására és az ország felének Oroszországhoz csatolására, a precedenst már megteremtette egy szomszédos ország területi újrafelosztására. Oroszország után elsőként Magyarország döntött úgy, hogy harci felderítő műveletet indít a „nemzeti autonómia” ügyében – írta a Gazeta.ru.
A Komszomolszkaja Pravda cikkírója megjegyzi: a kijevi juntának felső szinten tettek megjegyzést. Orbán Viktor kijelentését idézve a szerző úgy véli, hogy az esetleges népszavazásra számítva adnak magyar útlevelet és biztosítanak magyar állampolgárságot a Kárpátalján élőknek. A lap felidézi a Jobbik egyik parlamenti képviselőjének az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés áprilisi ülésszakán elhangzott kijelentését is, amely szerint „a Krím orosz, Kárpátalja magyar”.
A Nyezaviszimaja Gazeta orosz napilap kijevi tudósítója azt írta, hogy az ukrajnai nemzetiségi közösségeknek nem céljuk a függetlenség kikiáltása azon a területen, ahol élnek, sem a más országhoz való csatlakozás. Volodimir Horbacs, az Euro-atlanti Együttműködési Intézet szakértője a lapnak azt mondta, szerinte nem sérülnek az ukrajnai magyarok jogai. A nemzetiségi-kulturális autonómia de facto érvényesül, iskoláik, egyetemük, színházuk van, de a hangulatot a magyar nacionalizmus szítja – állította Horbacs az orosz lapnak nyilatkozva.
Konsztantyin Bondarenko, az Ukrán Politikai Intézet vezetője a Nyezaviszimaja Gazetának nyilatkozva úgy vélte, hogy Magyarországon a jobboldaliak és a szélsőségesen jobboldaliak versengenek egymással. A radikálisok Orbán sarkára lépnek, és ő kénytelen reagálni. Emellett a magyar kormányfőnek kiválóak a kapcsolatai az orosz vezetéssel, nagyszabású közös programok valósulnak meg – mondta Bondarenko.
Orbán Viktor miniszterelnöknek a határon túli magyar kisebbség autonómiája és kettős állampolgársága szükségességéről tett kijelentése túlnyomórészt belpolitikai természetű – jelentette ki Olekszandr Guscsin ukrán szakértő a Szvobodnaja Pressza internetes kiadványnak adott interjújában. A kiadvány elsősorban azt firtatta, hogy a kelet-ukrajnai Donyec-medence után Kárpátalján is várható-e népszavazás a régió önállóságáról. A főként a posztszovjet térséggel foglalkozó egyetemi tanár kijelentette: a kárpátaljai autonómia kérdése nem Budapesttől függ. Magyarország természetesen kinyilváníthatja igényeit, követeléseit, de minden tisztelettel Budapest iránt ki kell mondanom, az ukrajnai helyzettel kapcsolatos döntések Moszkvában, Washingtonban és az európai uniós intézményekben születnek – mondta Guscsin.
A Zahid.net nyugat-ukrajnai hírportál a Mukachevo.net ukrán nyelvű hírportálra hivatkozva azt közölte, hogy Orbán Viktor szavait hibásan értelmezték az ukrán médiában. A miniszterelnök általánosságban a Kárpát-medencében élő határon túli magyar kisebbségek autonómiához való jogáról beszélt, amikor konkrétan Ukrajnára tért ki, a kárpátaljai magyar kisebbség önigazgatási jogáról szólt, és nem használta az autonómia kifejezést. A Mukachevo.net szerint külföldi újságírók szenzációhajhászása és pontatlan fordítása lett az oka annak, hogy a magyar miniszterelnök szavai komoly visszhangot váltottak ki.
A Hvilja kijevi elemzőportál szerint Budapest a nemzetiségi politikában tanúsított álláspontjával annak az orosz vezetésnek a kezére játszik, amely nem ismeri el törvényesnek a jelenlegi kijevi vezetést, és szeparatizmust szít Kelet-Ukrajnában. Az elemzés kiemeli, hogy Oroszország kulcsszerepet játszik Magyarország energiaellátásában: kőolajszükségletének 80 százaléka, földgázigényének pedig 75 százaléka Oroszországból származik.
A Vesztyi napilap azt emelte ki, hogy az ukrán külügyminisztérium bejelentette: megvizsgálja, pontosan mi, hogyan hangzott el Orbán beszédében. Közben ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy Magyarország vezetése továbbra is támogatja Ukrajnát.
Politikusok reagálása
Nem sérti Ukrajna szuverenitását Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a határon túli magyar kisebbség autonómiájáról tett szombati kijelentése – vélekedett Danilo Lubkinszkij ukrán külügyminiszter-helyettes. A politikus elmondta, hogy még meg kell vizsgálniuk, pontosan mi és hogyan hangzott el a magyar kormányfő beszédében. Hangsúlyozta ugyanakkor, biztos abban, hogy a magyar kormány határozottan támogatja Ukrajnát. A mi álláspontunk is határozott és változatlan. Védjük az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeket különös gondoskodással, figyelemmel viszonyulunk az országunkban élő magyar kisebbséghez – jelentette ki a diplomata.
Olekszandr Szics nacionalista Szabadság (Szvoboda) párti miniszterelnök-helyettes kijelentette, ha Ukrajna gyengeséget mutat, a magyarok mellett mások is ki akarnak majd szakítani egy-egy darabot területéből. Annak érdekében, hogy ne teremtsenek precedenst a Krímben történtek, illetve Orbán Viktor miniszterelnök kijelentése, az ukrán államnak erőt kell mutatnia. A politikus hozzátette, hogy az ukrán földek történelme olyan, hogy bizonyos területek hosszabb-rövidebb ideig más államok megszállása alatt álltak.
Szerhij Szoboljev, a kormányzó Haza (Batykivscsina) párt frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy Ukrajna kész megfelelő választ adni, beleértve adott esetben egy külügyi jegyzéket. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha a kijevi magyar nagykövet – akit előző nap bekérettek az ukrán külügyminisztériumba – megerősíti, hogy a miniszterelnök kijelentésének betűje és szelleme megfelel annak, amit a sajtó nyilvánosságra hozott. Hozzáfűzte, hogy szükség esetén az ukrán parlament is megfelelő választ ad majd.
Viktor Baloha kárpátaljai független parlamenti képviselő, az Egységes Központ nevű párt vezetője úgy vélekedett, hogy a kárpátaljai magyarok számára biztosított a kulturális autonómia. Megjegyezte, a kárpátaljai magyar kisebbség kulturális és vallási jogai nagyobb tiszteletben vannak, mint az ukrán nemzetiségűeké voltak Viktor Janukovics elnöksége alatt. A kettős állampolgárságról azt mondta, hogy az lekerül a napirendről, amint Ukrajna az Európai Unió tagjává válik.
