Maratoni fórumot tartottak az Erdélyi Magyar Néppárt autonómiatervezetéről Baróton a református templomban vasárnap este: Toró T. Tibor pártelnök és Benedek Erika háromszéki elnök bő három órán keresztül tartott előadást, hallgatta a felszólalókat, és válaszolt a felvetett kérdésekre.
Több, a végleges okiratba valószínűleg bekerülő javaslat hangzott el. A mintegy hatvan jelenlevő tapssal fejezte ki egyetértését a javaslattal, hogy a magyar pártoknak mihamarabb meg kell egyezniük a nemzeti minimumról, illetve hogy a Székelyföldön megtelepedni kívánó tisztségviselők és rendőrök számára legyen kötelező a magyar nyelv elsajátítása.
A karaván Krizbai Imre református lelkipásztor áldásával vette kezdetét, majd az est házigazdája a papság közéleti szerepvállalása mellett szállt síkra: az egyház és felelős tagjai csak akkor látják el igazán feladatukat, ha minden alkalommal kiállnak az igazság és a jog mellett. Benedek Erika a néppárt autonomista jellegét emelte ki – tartalommal kell megtölteni az elmúlt huszonnégy esztendőben szlogenné züllesztett kifejezést –, majd Toró T. Tibor tervezetük főbb pontjait ismertette. Mint mondotta, Románia az elmúlt száz esztendőben, bár mindent megpróbált, mégsem tudott célt érni, azaz nem lett homogén nemzetállam, így gazdasági és politikai gondolkodásban is hatalmasak a különbségek Erdély és a többi régió közt. Leszögezte: Székelyföld nem eltartott régió, igenis képesek vagyunk magunkat és intézményeinket fenntartani. Ehhez az kell, hogy a megtermelt értékek helyben maradjanak – a behajtott adók és illetékek hatvan százaléka ne is hagyja el a vidéket, húsz százaléka régiók közti szolidaritási alapba kerüljön, s csak ötöde vándoroljon Bukarestbe –, az altalajkincseinkkel pedig magunk gazdálkodhassunk. Toró szerint hibás az RMDSZ autonómiatervezetének alapja is – bár, mint mondta, csak annyit tud róla, amennyi a sajtóban nemrég megjelent –, hiszen Székelyföld nem három mai megyéből áll. Maros, Hargita és Kovászna megyét nem szabad egyszerűen egybemosni – hangoztatta –, hiszen magukra maradnának azok a területek, melyeket 1968-ban a román hatalom Brassó és Bákó megyéhez sorolt, s ide kerülnének olyan részek, a Mezőség és Bodzavidék, melyek sosem tartoztak ide. Autonómiakoncepciójukat megpróbálják benyújtani a parlamentbe is. Ehhez előbb az RMDSZ-esek közül keresnek partnert, ám ha mégsem vállalja senki, készek összegyűjteni az állampolgári kezdeményezéshez szükséges százezer aláírást, legvégső esetben pedig nemzetközi segítséghez folyamodnak – a Fidesz listáján új mandátumot szerző Tőkés László partnerük lesz ebben.
A közönség soraiból először Krizbai Imre szólalt fel. Hiányolta, hogy nem esett szó a székely bank megtereméséről, s kérte, a készülő dokumentum írja elő: Székelyföldön végleges letelepedést csak az kaphat, aki bírja szűkebb közösségének támogatását. Krizbai szerint a képviseletünket nem megfelelően ellátókat el kell tiltani a további közösségi szerepvállalástól is. A lelkipásztor úgy fogalmazott, hogy előbb az EU-tól kell kérni segítséget, de ha „Trianon megteremtői nem hajlandóak segíteni, akkor azokhoz az oroszokhoz kell fordulni, akiknek a Magyar Autonóm Tartományt is köszönhettük”. Ifjabb Kozma Albert bölöni unitárius lelkész a nemzeti minimum megfogalmazását sürgette, s a vegyes házasságok meg a szülői porták eladásának veszélyeire hívta fel a figyelmet. A Magyarországról hazatelepült Szabó Erzsébet a magyarul történő ügyintézés felgyorsításának szükségességéről beszélt: megengedhetetlennek mondta, hogy a rendőrségen nem álltak vele szóba magyarul. „Ne jöjjön ide rendőr, ha nem vállalja, hogy megtanul magyarul” – mondotta. A város volt polgármestere, Nagy István az RMDSZ-t marasztalta el, mondván, nem azok érdekében cselekszik, akik valaha létrehozták, s akik képviselettel bízták meg. Ilkei Péter az egyházak közügyekbe bevonását szorgalmazta: az önkormányzat, az iskola és az egyház közösen fellépve jobban erősíthetné közösségünket. Szilágyi Sándor MPP-s baróti tanácstag nem találta „elég kurucosnak” az EMNP autonómiatervezetét, szerinte a hatvan százalék helyben maradt pénz nem elég – Dél-Tirolban ez kilencven százalék. Csog Ignác szerint garanciát kell szereznünk arra vonatkozólag, hogy autonómiánk a kivívást követően is hosszú távra biztosított legyen. Az SZNT Bardoc-miklósvárszéki elnöke, Szabó Miklós azt kérte számon, hogy a néppártos vezetésű községekben miért nem fogadták még el az általuk szorgalmazott autonómiapárti nyilatkozatot.
*
A Néppárt autonómiakaravánja egyébként folytatódik, ma este 6 órától Sepsiszentgyörgyön a Kolcza vendéglőben zajlik a fórum, amelyen jelen lesz Tőkés László EP-képviselő is.