A mi hangunk – a mi Európánk című nyilatkozatban leszögezik: az Európai Parlament az egyetlen olyan intézmény, ahol a XX. század történelmi viharai ellenére a szabadon választott magyar képviselők határokon felülemelkedve együtt tevékenykedhetnek, és igazolhatják a világ előtt, hogy nemzeti ügyekben egy a hangjuk, egységes a fellépésük. A magyar pártelnökök szerint a magyar nemzet már ezer éve eldöntötte, hogy a nyugati kereszténységhez kíván tartozni, és a történelem során ezt az elhatározását számtalanszor megerősítette. „Az alap, amelyen állunk, szilárd, hiszen Szent István király örökségét hordozzuk. Ezt kell továbbvinnünk 2014-ben is, ismételten bizonyítva, hogy erős nemzeti közösség vagyunk” – áll a közös nyilatkozatban, amely szerint „a hét végi választásnak nagy a tétje: eldöntjük, az Európai Parlamenten keresztül használhatjuk-e az Európai Unió eszközeit Kárpát-medencei magyar közösségeink védelmében, vagy lemondunk erről, önmagunkat gyöngítve. Május 24-én a Felvidéken, 25-én pedig Erdélyben és Magyarországon is a magyarság európai helyzetét és megítélését kell megerősítenünk.”

Szlovákia is belépne az SZNT perébe
Szlovákia belépését kérte a Minority SafePack nevű kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés képviselői által indított luxemburgi perbe – jelentette be tegnap Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának alelnöke. Az RMDSZ EP-képviselőjelöltje elmondta: a fejleményről az elmúlt napokban értesítette a kezdeményezőket az Európai Bíróság. Szlovákia az EB mellett, a kisebbségek védelmét kérő kezdeményezés ellen áll ki.

Autonómiát az ukrajnai románoknak is
„Elvárom a román kormánytól és az államelnöktől, hogy úgy lépjenek fel az ukrajnai román kisebbség autonómiájáért, mint ahogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök fellépett az ukrajnai magyar kisebbség autonómiájáért” – nyilatkozta tegnap Máté András Levente parlamenti képviselő, aki szerint ez a megoldás szüntetné meg az ukrajnai háborúskodást és emberveszteséget.

Évtizedek és programok kellenek
A romák integrációját az iskolában kell elkezdeni, és az integrációt nem lehet megvalósítani öt év alatt, hanem csak ötven év alatt, ha lesznek erre programok – jelentette ki temesvári látogatásán Klaus Johannis nagyszebeni polgármester, az NLP első alelnöke, aki szerint a pénz kiutalása még nem oldja meg a problémát. „Pedagógus voltam, és részt vettem egy kis kísérleti programban, amely ösztönözte a roma gyerekek iskolába járását, és ez azonnal jelentős eredményeket hozott. Ezekre kell alapozni, mert közigazgatásilag akkor sem tudunk érdemben cselekedni, ha sok pénzt utalunk ki, mivel a pénz nem orvosolja az alapgondot. Véleményem szerint az EU szintjén is egy kis paradigmaváltás megy végbe. Az európaiak arra vártak, hogy a romák öt év alatt beilleszkednek a társadalomba, azonban ilyen rövid idő alatt ez kevéssé valószínű. Nekünk Erdélyben és önöknek itt, a Bánságban ötszáz éve vannak roma közösségeik. Eddig nem illeszkedtek be, kevéssé valószínű, hogy öt év alatt beilleszkednek. Ha vannak programok, lehetséges, hogy az elkövetkező ötven évben megvalósul az integráció, de ha így folytatjuk, tovább fog tartani” – mondotta.

Szabadul Stănculescu
Feltételesen szabadlábra helyezik Victor Atanasie Stăn­culescu egykori tábornokot, akit 2008-ban tizenöt évre ítéltek el az 1989-es temesvári népfelkelés vérbe fojtása miatt. Szaba­don engedését maga kérte, súlyos egészségügyi problémáira hivatkozva, amelyek szerinte a börtönkórházban nem kezelhetőek. Első fokon márciusban elutasították, most másodfokon az Ilfov megyei törvényszék felülvizsgálta a korábbi döntést, és jogerős ítéletében elrendelte a bebörtönzött azonnali feltételes szabadlábra helyezését. Az 1989-es forradalmat kirobbantó temesvári felkelés során hetvenkét személyt meggyilkoltak, 253-an pedig megsebesültek, miután a hadsereg a tömegbe lőtt, többek között Stănculescu parancsára.