Május 15-én, a latin nyelv világnapján, a megyeszékhelyi három elméleti középiskola (Székely Mikó Kollégium, Mikes Kelemen Líceum és Mihai Viteazul Főgimnázium) klasszikusnyelv-kedvelő diákjai és tanárai egy rendezvény keretében rótták le tiszteletüket e nyelv iránt, ugyanakkor megpróbálták bemutatni a latin kultúra gazdagságát, ami évszázadokon át befolyásolta az egész európai társadalmat.
Tehát nem csak a neolatin nyelvet beszélő országokban jutott és jut meghatározó szerep a latinnak. Mint ismeretes, Magyarország irodalmát is jelentősen befolyásolta a „deák” nyelv. A középkorban latinul írt egyházi legendák (pl. a Szent Istvánról szólók), kódexek, királyi dekrétumok (pl. Aranybulla), geszták (pl. Gesta Hungarorum), majd a humanista költészet (Janus Pannonius) és Mátyás király Corvinái, később a protestáns drámák (pl. Lackner Kristóf, Ladiver Illés, Andreas Sartorius), a barokk katolicizmus a deákköltészettel bezárólag a magyarországi kultúra fontos részét alkotja. Csak a tizenkilencedik században, 1844-ben váltotta föl a magyar a latint mint államnyelvet Magyarországon.
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Rădiţa Palela megyei tanfelügyelő-helyettes is, aki méltatta a három iskola kezdeményezését és együttműködését, kiemelve, hogy a klasszikus nyelvek tanulmányozása bármely nemzet nemesi mivoltát bizonyítja.
Megnyitóbeszédében a főszervező Maria Stoica tanárnő kiemelte, hogy jelen pillanatban egymilliárd ember beszél latin eredetű nyelvet. Továbbá méltatta a „humanitas” fogalmát, amelynek meghatározó szerepe volt az ókori görög–latin oktatási modellben. Az emberi civilizáció válságaiban gyakran a görög–latin humanizmushoz való visszatérés jelentette a megoldást. Az „egyén” kérdése örök állandó a görög és a latin irodalomban és filozófiában, befolyásolván a modern gondolkodás fejlődését. Ennek logikus következménye a kultúra, a művészetek és a tudományok fejlődése. Ez utóbbinak az ember szolgálatába állítása hozzájárult az emberi társadalom haladásához. Ugyanez a humanista üzenet megtalálható az Európai Unió Himnuszában is, melynek szövegét Friedrich Schiller német költő írta, zenéje pedig Ludwig van Beethoven kilencedik szimfóniájának záró tétele, az Örömóda.
A továbbiakban a diákoké volt a főszerep. A általuk összeállított műsor a modern világ kulturális örökségét emelte ki, melyet a görög–latin klasszicizmus humanista gondolkodása alapozott meg. Elsőként a Hymnus Latinus Europae-t mutatták be a Mihai Viteazul Főgimnázium tanulói: Sebastian Andriesei (tenor), Andreea Dobrescu, Török Melinda, Melania Boaca és Monica Cucu (szoprán). A folytatásban Eminescu latin, francia és olasz nyelvre fordított verseit szavalták el ugyanazon diákok. Szilágyi Boglárka, Stekbauer-Hanzi Réka és Kocsis Éva mikós diákok Farkas Cristina tanárnő irányítása alatt latinul szavaltak a Carmina Burana versgyűjteményből, melyeknek fő témája a tavasz. Ezt Carl Orff zeneszerző azonos című szerzeményéből bemutatott zenei részlet követte. A tudományos program keretében több könyvet és a diákok napi témákhoz kötődő esszéit is bemutatták.
Kiemelt szerepet kaptak az országos latin tantárgyversenyen részt vevő diákok, és köztük a legfiatalabb, Szilágyi Boglárka, a Székely Mikó Kollégium VIII. osztályos tanulója. A program a közismert himnusz, a Gaudeamus igitur eléneklésével ért véget.
GYŐRBÍRÓ IZABELLA,
a Mikes Kelemen Líceum
IX. C osztályos tanulója
