A Hagymási- vagy Oklándi-hágó és környéke az 1903-ban megépített megyeközi út mellett fekvő Hagymás váráról kaphatta nevét. Lapos, legelős, vizenyős térség, elszórt tölgy- és bükkfákkal. Két jelentős turisztikai objektuma a Nárciszrét és Hagymás vára.
Május derekán tömegesen virágzik itt a csillagnárcisz (Narcissus stellaris Haw.) és a nép által itt pünkösdi rózsának nevezett, ugyancsak védett zergeboglár (Trollius europeaus L.). A vidék védett terület, rezerváció. Itt tartották évtizedekkel ezelőtt a hagyományos Nárcisz-fesztiválokat.
Hagymás vára minden valószínűség szerint földvár lehetett. A római limes vonal itt átvonuló láncszemének részét képezhette. Egy itt átvezető római út őrtornya is lehetett. Nevéhez kötődik a rablók által megtámadott leány legendája, akinek tarisznyájában csak egy vöröshagymát találtak. A szájhagyomány szerint innen ered a vidék neve. A vár környékén tömegesen nyílik a törpe nőszirom (Irris humilis hungarica).
A hágó feletti Lapias gerincén sűrű bozót rejti Kustaly várának romjait (786 m). Központi zömtornya forró mésszel volt rakva. Körülötte mély védősánc. Falai száz évvel ezelőtt még álltak, később lebontották, és köveit felhasználták az épülő úthoz. Védelmi célokat szolgáló kora középkori vár volt. Közelében húzódik el a Kakasborozda, amit a hajdani feudális királyság gyepűvonalának tartanak. A legenda szerint a várat óriások építették. Több formában ma is él a rege a környék lakói körében (lásd Kisgyörgy Z.: Erdővidék, Sepsiszentgyörgy, 1973). A várról és a Kakasborozdáról Ferenczi István és Géza, újabban Sófalvi András, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum régésze közölt tanulmányt. A területet északról megyénk egyetlen karsztvidéke, a vargyasi Godra határolja (ahol szerpentinből készült neolit baltát találtak), délen pedig a legendás Rika erdő. A műút mellett láthatjuk a kalcitkristály-lelőhelyként nyilvántartott egykori Hagymáskői mészkőbányát, környékén pedig felhagyott vaskőbányákat. A vidék változatos kőzetekből (szerpentin, azbeszt, mezo-eruptívumok, dacittufák stb.) épül fel. A Godrában dolinákat figyelhetünk meg. A vízválasztón halad az Almási-barlangtól induló kék sáv gerincjelzés, mely a Persányi-hegység gerincét követi Krizba településig (Kisgyörgy Zoltán: Persány-hegység. In: Erdélyi túrák. Budapest, Kornétás Kiadó, 2002).
Lapunk sorozat formájában közreadja Kisgyörgy Zoltán 1984 és 1985 között a Megyei Tükör oldalain megjelent, 60 kockából álló, Hegyen-völgyön kalauz című megyetérkép-sorozatát. A térképvázlatok hetente egy alkalommal jelennek meg lapunkban, és a Háromszék lapárusítóinál fóliázva, gyűjtőmappával együtt is beszerezhetőek lesznek megrendelés alapján (a fóliázott térképkockákat a 0267 351 504-es telefonon, illetve a hpress@3szek.ro e-mail címen lehet megrendelni).
