A nem végleges adatok szerint a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt nyerte meg az európai parlamenti (EP) választásokat. A néppártiak a voksok 28,23 százalékával 212 mandátumot szerezhetnek a 751 tagú Európai Parlamentben.
Az európai szocialistákat a részeredmény szerint a szavazók 24,9 százaléka választotta, ami 187 képviselői helyre lehet elég. A harmadik helyen a liberálisok végeztek a voksok 9,59 százalékával, amivel 72 mandátumhoz juthatnak. Az erőteljesen jobboldali, populista pártok némely összegzések szerint a voksok 18 százalékát kaphatták meg európai szinten, de egyelőre nem világos, hogy ebből milyen összetételű frakció vagy frakciók alakítása következhet. A néppártiak listavezetője Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök, a szocialistáké pedig a német Martin Schulz, az EP eddigi elnöke volt. A szóban forgó pártcsaládok ezeket a politikusokat csúcsjelöltjüknek választották, vagyis az unió legfőbb végrehajtó testületének, az Európai Bizottságnak az élére szánják. Az EP-hez eljuttatandó (és ott egyszerű többséggel megerősítendő) személyi jelölést azonban a tagországok állam-, illetve kormányfőinek kell megtenniük – elvben és hivatalosan úgy, hogy a jelölt minősített többséget kapjon a részükről.
