Sikeresként értékelte az RMDSZ európai parlamenti választásokon való szereplését a szövetség vezetése, és ha azt vesszük figyelembe, hogy két képviselőt küldhet Brüsszelbe, talán igazuk is van. Csakhogy a számok egyáltalán nem adnak okot örömmámorra, hisz vasárnap 81 ezerrel kevesebben szavaztak a tulipánra, mint öt évvel ezelőtt, amikor Tőkés Lászlónak is helyet biztosítottak az összefogás listájának nevezett lajstromon.
Történt ez olyan körülmények között, hogy most sem volt magyar ellenjelölt, senkivel nem kellett harcot vívniuk az erdélyi magyarság voksaiért.
Megszokhattuk már, hogy minden megmérettetés után sikertörténetet kovácsolnak a pártok az elért eredményből, érthető hát, hogy az RMDSZ vezetői is igyekeznek a pozitívumokat hangsúlyozni. Ezúttal visszatérő motívum, hogy a magyarság számarányának megfelelően teljesített, az elért 6,3 százalék közelít a 2011-es népszámláláskor kimutatott 6,5 százalékos arányhoz. Sokkal szomorúbb a kép azonban, ha azt tekintjük, hogy a Romániában élő 1,2 millió magyarból (2011-ben 1 237 746 magyart számoltak) most alig 350 ezer (28,3 százalék) voksolt a tulipánra.
Szinte fölösleges visszatekinteni 1990-re, amikor még egymillió voksot zsebelt be a szövetség, más idők voltak, más körülmények, ám érdemes figyelemmel követni, hogyan morzsolódtak választásról választásra a magyar szavazatok. 1992-ben és ‘96-ban még 830 ezren, 2000-ben 750 ezren szavaztak a tulipánra, 2004-ben kevesebb, mint 640 ezren.
Az első igen jelentős visszaesést 2008-ban szenvedte el az RMDSZ, 440 ezerre apadt szavazói száma – igaz, ekkor már megjelent ellenzéke is, és jó párat elvitt a magyar voksokból. Egy évvel később, az európai parlamenti választásokon szaporítani nem sikerült ugyan támogatóik számát, de újabb fogyással sem kényszerültek szembenézni, a Tőkéssel kibővített listára majdnem 432 ezren voksoltak. Az összefogás azonban kérészéletűnek bizonyult, 2012-ben már két kis párttal mérkőzött a szövetség az önkormányzati választásokon, az őszi parlamenti megmérettetésen az MPP nem, az EMNP állított jelölteket, és 58 ezer szavazatot elvitt az RMDSZ elől. Abban az évben a tulipános szenátusi listára már csak 388 ezren szavaztak. Tehát másfél évvel ezelőtt 440 ezer magyar még fontosnak tartotta a véleménynyilvánítást, és ehhez képest igen jelentős a visszaesés, hiszen most 90 ezerrel kevesebben járultak az urnákhoz. Ezt sikerként ünnepelni elég kínos, még akkor is, ha az RMDSZ szavazói 2012 őszétől „csak” 38 ezerrel fogyatkoztak.
Érdekesen alakultak a voksok Székelyföldön is. Itt utoljára nagyobb arányban a 2009-es EP-választáson járultak urnákhoz a magyarok, akkor az összefogás listájára 225 ezren voksoltak, az országos szavazatok több mint fele (52,11 százalék) a három székely (Kovászna, Hargita és Maros) megyéből érkezett. 2012 őszén a román parlamenti választáson már csak 191 ezer szavazatot kapott Székelyföldön az RMDSZ (ez az országos voksok 49,32 százaléka), 35 ezer voksot elvitt az EMNP. Most vasárnap a három megyében 177 490 voksot összesített a tulipán (az országos arány 50,6 százalékát), az öt évvel korábbi EP-választáshoz képest 47 505 szavazattal kevesebbet. 13 615-tel kevesebben voksoltak a szövetségre Kovászna megyében, 16 456-tal Hargita megyében és 17 434-gyel Maros megyében. A Székelyföldön „elfogyott” szavazatok elegendőek lettek volna a harmadik képviselői hely megszerzéséhez, hiszen Kovács Péter főtitkár bejelentése szerint 41 ezer voks hiányzott, hogy Vincze Lóránt is képviselő lehessen Brüsszelben.
Apadnak tehát az RMDSZ szavazói Erdélyben mindenütt, és Székelyföldön annál is nagyobb arányban. Egyértelmű, másfajta politizálásra volna szükség, hogy egykori népszerűségüket visszaállítsák, az autonómiaharc látszatfelvállalása egyre kevesebbek számára hiteles. Győzelmet ünnepeltek vasárnap, hétfőn az RMDSZ vezetői – ám ha ilyen ütemben, arányban folytatják sikertörténetüket, pár év múlva alig maradnak szavazóik.
