Az egykori politikus hamvai jelenleg a prágai Motol köztemetőben egy korábban névtelen tömegsírban nyugszanak, amelyet az 1989-es rendszerváltás után a kommunizmus áldozatainak emlékhelyévé alakítottak át. „Két dologgal vagyunk adósai Esterházy Jánosnak. Az első, hogy elérjük ügyének újratárgyalását és személyének politikai rehabilitációját. A második pedig az, hogy hazai földben temessük el hamvait. Esterházy többször is kifejezte óhaját, hogy hazai földben szeretne nyugodni” – mondta Csáky Pál. Esterházy János (1901–1957) a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként egyedül szavazott az akkori fasiszta szlovák állam törvényhozásában a zsidók deportálása ellen. Ennek ellenére a háború után háborús bűnösnek nyilvánították és halálra ítélték. Később az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. Esterházy 1957-ben hunyt el a morvaországi Mírovban. A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége magyarországi segítséggel a kilencvenes évek végén síremléket emelt Esterházy Jánosnak a mírovi rabtemetőben.

Botka László az MSZP élén
Elrendelte az MSZP választmánya a teljes tisztújítást, és július 19-ére összehívta a párt tisztújító kongresszusát, amelyen az elnök mellett megválasztják az országos elnökség tagjait is. Addig az MSZP-t Botka László vezetésével az országos választási bizottság irányítja, és csak a tisztújítás után lesz vezetője az MSZP parlamenti frakciójának. Általános frakcióvezető-helyettesként Tó­biás József irányítja a képviselők munkáját. A választmány elnöke a testület budapesti zárt ülése közben, az MSZP székháza előtt újságíróknak elmondta: annak, aki szerepet akar vállalni az MSZP vezetésében, akár helyi, akár országos szinten, programmal kell rendelkeznie arról, hogyan szervezné újjá a pártot, és miként kíván hozzájárulni ahhoz, hogy „az Orbán utáni világra” egy modern, versenyképes, győzelemesélyes pártot tudjanak létrehozni. Botka László közölte: a párt választmánya egyhangúlag hozta meg döntését a tisztújításról. Azt mondta, Mesterházy Attila lemondott pártelnök az ülésen megköszönte az elmúlt években kapott támogatást, és jelezte, hogy az MSZP sikeréért akar dolgozni, valamint sok sikert kívánt a következő pártvezetőségnek. Mesterházy Attila pártelnök múlt csütörtökön jelentette be lemondását, magára vállalva ezzel az országgyűlési és az európai parlamenti választás kudarcát.

Újabb tüntetések a Majdanon
Ismét nagygyűlést tartottak tegnap a Majdannak nevezett kijevi Függetlenség terén. A néhány tízezer résztvevővel zajlott megmozduláson – amely az első a május 25-én megtartott elnökválasztás, illetve kijevi önkormányzati választás óta – kiáltványt fogadtak el, amelyben a Janukovics-rendszer elleni Majdan-tüntetéseken létrejött civil szervezetek azt javasolták, dolgozzák ki a köztük és a jelenlegi ukrán vezetés közötti párbeszéd jövőbeli rendszerét. Javasolták továbbá, hogy a Majdan önvédelmi egységeiből hozzanak létre városi rendőrséget. Elsősorban azért hívtak össze újabb nagygyűlést, hogy eldöntsék, mi legyen a főtéren álló sátorváros sorsa. Előző nap a közterület-fenntartó vállalat megkísérelte elbontani a központi téren álló sátrakat, amire válaszul néhány tucat ott élő tüntető gumiabroncsokat gyújtott meg és Molotov-koktélokat hajigált, megakadályozva a sátrak elbontását. A tegnap elfogadott kiáltvány szerzői leszögezték, hogy addig nem hagyják el a teret, amíg nem teljesülnek követeléseik, azaz nem vonják felelősségre az erőszakos oszlatások, kínzások és gyilkosságok felelőseit. Emellett átvilágítást követelnek, valamint olyan jogszabályokat, amelyek teljesebb önkormányzatot biztosítanak a kijevi lakosságnak. Vitalij Klicskót, aki az előzetes eredmények szerint megszerezte a főpolgármesteri posztot, nem fogadták lelkesen. Sokan úgy gondolják, hogy Klicsko elárulta a Majdan érdekeit, amikor a sátrak elbontása mellett foglalt állást.