Léteznek a régi, életet adó ásványvízforrások, él még az ivókúrás kezelések sikerének emléke, a balneológia és a régi emberöltők emlékezetében e gyógyhely hírneve, de ahhoz, hogy teljes gőzzel kiviruljon a település, mindez nem elég. Hogy mi kellene még, ezt próbáltuk körüljárni.

Mi a bajunk Herkulessel?
Két dolog – kínálkozik a felelet. Az első, hogy a föld mélyében, de a felszín közelében is jelen vannak azok a különböző kémiai összetétellel rendelkező ásványvizek, amelyeknek él még a régi világból ismert erős, azaz herkulesi gyógyító ereje. Másodszor a fürdőtelep egykori tulajdonosa, a fürdő-közbirtokosság nemhiába keresztelte el az egyik nagy erejű szén-dioxidos „tükör és légfürdőt”, az akkori Lobogófürdő medencéjére épített fedett feredőt Herkules-medencének, miképpen a Cserna folyó völgyében feltörő termálvíz köré épült település sem hiába viseli a Herkulesfürdő nevet! Volt olyan időszak – mesélik az idősebb helybeleik –, hogy a „Herkules-medence vizét nyári időben a napsugár melegítette fel, mert felette vastag üvegből volt kialakítva a mennyezet”. Ha nem sütött a nap, hideg volt a víz. Ebből az időből származik az a négysoros, amit a Herkules-medence egyik kabinjának falára írt fel egy valamikori fürdőző: „Csöppet se tanakodj azon, hogy mit csinálsz, / Ha gyötri testedet csúz vagy ischiász, / Itt van a Herkules, uccu! Ugorj bele! / Vigyázz, mert a hidegtől megeszen a fene!” A málnási fürdő-közbirtokosságot Ötves Pál sepsiszentgyörgyi gyógyszerész irányította, amikor az Erdélyi Kárpát Egyesület 1899-ben külön kiadványban mutatta be a Herepey Károly (1817–1906) nagy­enyedi professzor, volt 1848–49-es honvéd hadnagy által igazgatott és fürdőorvosi szolgálattal működő Málnás Gyógyítófürdőt. Ekkor már használták a Neptun nevű vasas hideg fürdőt, a szénsavban gazdag Vénusz fürdőt, valamint a tőzegsártelepet, ahol orvosi rendeletre frissen ásták a szapropelt az iszappakolásokhoz. A gyógyiszaptelepet ma mocsár fedi, helyét azonban ismerjük, s ma is egyik szunnyadó kincse e vidéknek. Működtették a gőzlőt vagy légfürdőt, a mofettát, azaz a száraz szén-dioxidos gázfürdőt. 1895-ben megépítették a szénsavgyárat és megalakították a Siculia Részvénytársaságot. Elnökéül Háromszék vármegye jeles főispánját, Potsa Józsefet választották. 1907-ben megvásárolták a közbirtokosságtól a fürdőtelepet az összes létesítményével együtt. Jobbára e részvénytársaság számlájára írható a hely korszerűbb gyógyfürdővé fejlesztése, az 1897-ben lemélyített Siculia-fúrás vizének és szénsavgázának, majd 1904-től a Mária gyógyvíz palackozása.

Költséges indulás
Most még csak az újraszületést ünnepeltük, de hosszú az út addig, amíg minden beteg részesülhet a gyógyító természet bőségkosarából, amíg minden forrásnál kifüggesztik nemcsak a víz kémiai összetételét, hanem annak gyógyjavallatait is. De még ez sem elég, mert mindenképpen balneológus orvosnak kell majd megmondania és előírnia, milyen módon kell használni a hely természetes gyógytényezőit, a vidék gyógyító erejű mikroklímáját.
– Május 20-án a megyevezetés, a környék képviseletének és népes közönségének jelenlétében megnyitotta kapuit a kezelőközpont. A lap olvasóit és a betegeket is az érdekli, hogy milyen a most felkínált szolgáltatás, de főleg az: miként tovább? – fordultunk nem sokkal a kettős esemény után Kasléder Józsefhez, Málnás község polgármesteréhez.
– A megyevezetéssel közösen visszavásárolt fürdőtelepen a kezelőközpont az első befektetés, amely A borvíz útja-program pénzalapjából jött létre. Ennek elsősorban és egy­előre az erkölcsi értéke jelentős, mert bizonyítja, hogy lesz jövője ennek a gyógyhelynek – felelte az elöljáró. Az eltelt két esztendő alatt sikerült rendezni a környéket, egy hideg fürdőt építünk. A kezelőközpont biztosítja a kádfürdőket, s ha a mofetta is használható lesz, elmondhatjuk: megszülettek mindazok a szolgáltatások, amelyekkel a régi fürdőtelep is rendelkezett. Természetesen, bővíteni kell, hiszen egyre nagyobb a balneológiai turizmus iránti elvárás, s emiatt a legnagyobb gond a szálláshelyek hiánya. Jelenleg három vendégház működik helyben, amelyeknek fel kell készülniük az új lehetőségekre. A központban is áll ugyan az egykori Olt Szálló korszerű épülete és vendéglőhelyisége, amelynek korszerűsítése időt és pénzt követel, felújíttatására-működtetésére az önkormányzatnak nincs joga, de szerződéses viszonyban bármilyen befektető felújíthatná. Így hát a kezelésre érkezőknek a magánházakat vagy pedig a környék szálláshelyeit kell igénybe venniük egyelőre. Minden kezdet nehéz, de a fő, hogy lépni tudtunk. Nem igaz, hogy nem várunk újabb befektetőkre, no meg arra, hogy a vendégforgalom révén újabb munkalehetőségek alakuljanak a helybeliek számára. Meggyőződésem, hogy a gyógykezelés beindításához fokozni kellene a reklámozást, hiszen ez is szolgáltatás és kereskedelem. A Marosvásárhelyi Rádió Mál­násfürdőről szóló élő adása alkalmával többen örömüket fejezték ki, hogy újra életre kel itt a gyógykezelés, arra viszont, hogy a helybeliek lelkesedése mérsékelt, őszintén rácsodálkoztam. Biztos vagyok benne, hogy vonzó lesz az ide érkező számára a természeti kincsekben és látnivalókban gazdag vidék, ráadásul az Olt völgyében élő székelységnek nagyon változatos és különleges a gasztronómiai hagyománya, ami szintén vonzóerőt rejteget a jövő vendégforgalma számára. Ha­marosan újra helyi érdekű turisztikai gyógyhely rangot kap Málnásfürdő, ami egyik feltétele annak, hogy valamilyen beruházásra pályázni tudjunk.
Maroknyi helybeli gyerek lubickol a fedett édes- és savanyúvizes medencékben. Számukra még nem ajánlott a már működő száraz szauna és a szakember által kínált gyógymasszázs. Az emeleten gyógytornára szolgáló gépi felszerelések várakoznak, egy különszoba pedig a tervbe vett fizioterápiás kezelések színhelye lesz. Megtudtuk, hogy hamarosan beindul helyben a balneológiai orvosi szakrendelés, s a mofettázás mellett kilátásba helyezik a már említett gyógyiszapot is. Ha mindez megvalósulhatna, a szív-érrendszeri bajok tüneti kezelése mellett a gyógyforrások révén helyet kaphatna újra a gyomor-bél bántalmak ivókúrás kezelése. Hamarosan a helyben palackozott Mária-gyógyvizet is árusítani fogják a kezelőközpontban. A majdani gyógyiszap-pakolások segítségével alkalom adódna a reumatikus fájdalmakkal panaszkodók kezelésére is.
Nagy Csaba málnási alpolgármester, Mál­násfürdő szülötte és lakója örömmel tájékoztatott, hogy jelenleg három alkalmazott dolgozik a kezelőközpontban, ketten helybeliek. Be­mutatta Székely Tünde asszisztenst, aki felügyel a kifüggesztett szabályok betartására, munkatársa takarít, és felel a hely és a kádak higiéniájáért, az egyetlen férfiember pedig a kazánfűtő. Elmondták, hogy a helyben lakó Kelemen György nyugalmazott erdészbrigádos a fürdő mindennapos látogatója.
– Örvendek, hogy állást kaptam itthon – mondta Székely Tünde, és sorolta a jelenlegi szolgáltatások tarifáit: beléptidíj felnőtteknek tíz, gyerekeknek és nyugdíjasoknak öt lej. Ennek fejében egy órán át lehet használni a medencéket, a szaunát és a fitneszgépeket. A meleg vizes kádfürdő félórás használata tíz lej. A kezelőközpont szerdától vasárnapig 13 és 20 óra között várja a vendégeket.

Újra palackban a híres Mária gyógyvíz
Fél évszázadig MÁLNÁS feliratú címkével palackozták itt a Mária-forrás gyógyvizét, s utóbb csak Marosvásárhelyről rendeltek, mert ott dolgozott annak idején olyan orvosi gárda, amely ismerte e víz gyógyhatását, s ösztönözte kereskedelmi forgalmazását. Több mint egy éve a brassói székhelyű Orvell Kft. megkezdte a romossá lett régi palackozóüzem felújítását-korszerűsítését, s a Mária-kút újbóli, szakszerű bélésezését. Korszerű technikával működő, automatizált gépsort szereltetett, és megkezdte a gyógyvíz palackozását. Teljesen eltérően az eddig megszokott technikáktól, két különlegesség kötötte le figyelmünket: az ásványvíz teljesen zárt térben kering, nem érintkezhet a külső levegővel, tárolása és kereskedelmi forgalmazása pedig 3,5 decis, speciális német gyártmányú kerámiaüveg palackokban történik, így jut el az igénylőhöz. Az említett cég résztulajdonosa, Tóth Árpád szakember ebben az iparágban hosszú éveken keresztül a helybeli palackozóüzem vezetője volt. Amint az a palack címkéjén is látható, az alkalikus (lúgos kémhatású), magnézium- és kalciumtartalmú ásványvíz összásványisó-tartalma 11036 mg/l, amelyből 8221 mg nátrium-bikarbonát, a benne lévő szénsav pedig természetes eredetű. Vasion tartalma 22 mg/l. Az egészségügyi minisztérium által gyógyvíznek minősített ásványvizet a savtúltengéssel kapcsolatos gyomor- és bélbántalmak kezelésére ajánlják, de sikerrel használhatják a cukorbetegek is, valamint az anyagcserezavarokban szenvedők. A gyógyvízzel kapcsolatos kérdésekről, megrendelésről, kereskedelmi áráról a Malnas.at honlapon kaphatnak tájékoztatást az érdeklődők – közölte Tóth Endre, a másik társtulajdonos, a palackcímke tervezője, aki elmondta, hogy a hivatalos gyógyvízbemutatót szakemberek jelenlété­ben Ma­rosvásárhelyen tartották meg.