A biztosítottak az eddiginél több ingyenes kivizsgálásra jogosultak járóbeteg-szakrendelésben, de kevesebb lesz az olyan kezelések, orvosi beavatkozások száma, amelyekért többnapos kórházi ellátásban részesülnek. A június 1-jétől életbe lépett új egészségügyi szolgáltatási keretszerződés a biztosítással nem rendelkező személyeknek csak az életüket veszélyeztető ellátást biztosítja térítésmentesen.
Az egészségügyi minisztérium változtatni kíván a korábbi szemléleten, és a gyógyítás helyett a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, ezt tükrözi az a kormányhatározat, amely tartalmazza az új szolgáltatási keretszerződés feltételeit. A jogszabály pontosan szabályozza, hogy életkoronként milyen rendszerességgel jogosultak a biztosítottak általános kivizsgálásra, illetve milyen konzultációkat tartalmaz az egészségügyi alapcsomag. Eszerint negyvenéves korig a krónikus betegségben nem szenvedőknek háromévente, a negyven fölöttieknek évente kell jelentkezniük a családorvosnál általános kivizsgálásra, ha pedig akut betegséggel keresik fel a családorvost, az eddigi öt nap helyett hét napra kaphatnak ingyenes és ártámogatott gyógyszert. A szakorvosi vizsgálatra, laboratóriumi analízisre, röntgenre kiállított küldőpapír ezentúl egy helyett két hónapig érvényes, a krónikus betegek számára három hónapra felírt orvosságok havonta is kiválthatóak. Az új törvénykezés értelmében megszűnik a családorvosi és szakorvosi rendelőkben egy nap alatt megvizsgált betegek számának korlátozása, valamint ezen felül is írható küldőpapír ingyenes vizsgálatra, illetve recept részben vagy egészben támogatott gyógyszerekre.
A kórházakban megszaporodik az egynapos beutalások száma, ezentúl többek között a szemlencse-beültetést, bizonyos visszérműtéteket, laparoszkópos és artroszkópos beavatkozásokat egy nap alatt kell megoldani – tudtuk meg András-Nagy Róberttől, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház menedzserétől. Érdeklődésünkre, hogy a beutaltak számának csökkenése nem vezet-e személyzeti létszámcsökkentéshez, a kórházvezető elmondta, esetükben erről szó sincs, mivel így is személyzethiánnyal küszködnek, legfennebb át kell szervezniük egyik-másik osztályon a szolgálatot. Míg Európában átlagban 346 orvos jut százezer lakosra, Romániában csupán 238, az asszisztensek számában is nagy az eltérés, a 835-ös európai átlaghoz viszonyítva az országban 550 asszisztenst jegyeznek százezer lakosra, aminél csak a bulgáriai arányok rosszabbak.
András-Nagy Róbert szerint az egészségügyi stratégia megváltoztatásának anyagi vonzatait még nem lehet kiszámítani az egyes egységekre lebontva, a megyei sürgősségi kórházban is legalább három hónapba telik, amíg a módosítások a költségvetésben is megmutatkoznak. Annyi biztos, a szakorvosi rendelőkben és a laboratóriumi diagnosztikai központokban a korábbinál nagyobb forgalomra lehet számítani, mert amit lehet, kórházi beutalás nélkül oldanak meg ezután, ugyanakkor az ilyen betegellátás nagyobb utánajárást, anyagi terhet ró a lakosságra, mert a felírt kezelésekre otthonról kell eljárni, a gyógyszereket pedig szintén a betegnek kell kiváltania.
