A terület északnyugati részén terül el a Kormosba ömlő Kóság-vidék. A csillagok a területre jellemző opálok (máj-, tej-, füst-, viaszopál) lelőhelyeit jelzik. A patakok forrásvidékén található a Baró köve nevű hely, jellegzetes természetjáró csomópont. Délnyugaton a Bardoc felé lefolyó Egres patak völgyfeje látszik, a Galambos tartománya.
Itt megy át az út a Kormos völgyéből Magyarhermányba, amelyet kék háromszög turistajelzés kísér. Ezen a helyen még két turistaösvény keresztezi egymást: a Barótról Magyarhermány felé tartó kék kereszt és a Nagybacon–Bodvaj–Magyarhermány–Nagybacon turistakörút déli szakasza. A Galambos hermányi oldalában a Székely Nemzeti Múzeum régészei vaskori lelőhelyeket tártak fel. Festői kaszálókon ereszkedünk alá Magyarhermányba. Hermányi Dénes József, a memoáríró szerint ez a falu a nevét megszámlálhatatlan borvízereiről kapta, s valószínű, hogy az Érmányból lett a helyiek nyelvén Hermány. Itt élt és dolgozott Máthé János falutudós, aki egy csokorba gyűjtötte a környék helytörténetét. Nevét felvette a falu iskolája, falán emléktábla jelzi az utókor elismerését. Hermányban élt és dolgozott a helybeli zöld mázas cserépedények készítője, Bence Lajos. A falu területén, a Barót vize és a Fenyős patak völgyében sok borvízforrás tört fel. A térképen található számozás sorrendjében: Alszegi (1), Boér (2), Róka (3), Szikra (4), Ágostonhídi (5), Szénakerti I. és II. borvíz (6 és 7), Feketepataki langyos borvíz (8), Kis-Kósági forrás (9). A térképvázlat délkeleti sarkában még több borvízforrást bejelöltünk: Szilpataki borvíz (10), északabbra az Istenkasban (2-es számmal jelölve) az Érces-borvíz (11), Kénes forrás (12) és a Benedek Elek borvizes-tavas barlang forrása (13), Bodvaji borvíz (14), Szondaborvíz, mely szénsavas meleg ásványvíz (15). A Nagybacon felé tartó Súgó patak medrének ide eső részében a Köveshegyi (16) és a Mihály Andrásné borvize (17) az ismertebb. Magyarhermányból piros-háromszög jelzés vezet a Kakukkhegy felé. A vidék egyik legkedvesebb kirándulóhelye, Bodvaj, az egykori bánya és gyártelep. A vastermelés a legrégibb időktől 1950-ig tartott. Itt készítette Gábor Áron 1848-ban első ágyúit az önvédelmi harc számára. A közeli bodvaji temető már a múlt emléke, akárcsak a Bányapatak, amely az ún. dobostortaopál lelőhelye. Az emléktáblával megjelölt egykori vashámor ipartörténeti emlék. A közeli Istenkas a környékbeliek rejtekhelye volt a tatárjárás idején. Ehhez a helyhez, akárcsak a Bodvaj feletti Leshegyhez, a tatárjárással kapcsolatos mondák kapcsolódnak. A hámorral szemben ömlik a Fenyős patakba a Köves vagy Györkovács pataka. Itt volt Benedek Elek kaszálója és nyári fürdőhelye. Az Édes anyaföldem című könyvében sok szeretettel ír erről a vidékről. A Fenyős patak völgyében a környékbeliek hétvégi házai sorakoznak.
*
Lapunk sorozat formájában közreadja Kisgyörgy Zoltán 1984 és 1985 között a Megyei Tükör oldalain megjelent, 60 kockából álló, Hegyen-völgyön kalauz című megyetérkép-sorozatát. A térképvázlatok hetente egy alkalommal jelennek meg lapunkban, és a Háromszék lapárusítóinál fóliázva, gyűjtőmappával együtt is beszerezhetőek lesznek megrendelés alapján (a fóliázott térképkockákat a 0267 351 504-es telefonon, illetve a hpress@3szek.ro e-mail címen lehet megrendelni).
