A kisebbségek szabad jelképhasználatát szavatoló alkotmányos előírást is korlátozza, de a román tömegekben is ellenkező hatást érhet el a parlament a román nemzeti jelképekre vonatkozó törvény módosításával, amely a szabad vélemény alkotásához és ennek kinyilvánításához való alkotmányos jog mellett a magántulajdonhoz és a kulturális sokféleséghez való jogot is sérti – hívja fel a figyelmet tegnap kiadott nyilatkozatában az ActiveWatch ügynökség.
A bukaresti sajtófigyelő szervezet a román zászló kitűzését, a román himnusz éneklését és a román címer használatát szabályozó törvény módosítása ellen foglalt állást, és tételesen kimondja: az erőszakolt tisztelet visszaüt.
Az SZDP 32 képviselője által tavaly ősszel benyújtott és a szenátusban 2014. május 27-én hallgatólagosan elfogadott zászlótörvény a közhivatalokról és intézményekről magánterületre is kiterjeszkedne, mégpedig meg nem engedett mértékben. Megtiltaná többek között a „már nem létező államok”, valamint „egyes állami igényekkel fellépő, a román állam által el nem ismert entitások” zászlójának és címerének kitűzését a köz- és magánterületeken, a rendelkezés megszegőit pedig 30 és 100 ezer lej közötti bírsággal sújtaná. Az ActiveWatch szerint a módosítás kezdeményezői nem tudták elmagyarázni, hogy milyen nagy veszély vagy társadalmi szükséglet indokolja az alapvető magánéleti és vélemény-nyilvánítási jogok ilyen erős korlátozását, amivel – a törvény elfogadása esetén – társadalmilag veszélytelen megnyilvánulásokat is büntetnének, például a focirajongókat (akik nem viselhetnék kedvenc külföldi csapatuk zászlaját), vagy a jellegzetes nemzeti ételeket kínáló vendéglőket, de még történelmi jellegű előadásokat sem lehetne tartani Romániában, és módosítani kellene minden tiltott jelképpel díszített műemlék épületet. A közlemény hangsúlyozza, hogy a tervezett módosítások a nemzeti kisebbségek jelképhasználatára vonatkozóan alkotmányba ütköznek, mert az alaptörvény 6. cikkelye szavatolja a nemzeti, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kinyilvánításához való jogot. Az „egyes állami igényekkel fellépő, a román állam által el nem ismert entitások” megfogalmazás értelmezési visszaélésekre ad alkalmat, mert a nemzetközi jogban ilyen jogi kategória nem létezik – figyelmeztet a közlemény, amely szerint éppen az efféle előírások bevezetése növelné a nemkívánatos társadalmi események előfordulásának kockázatát, hiszen megakadályozza a román állam polgárait politikai vagy más jellegű rokonszenveik kifejezésében.
A sajtófigyelő szervezet elítéli azt is, hogy a törvénymódosítás az elemi iskolásokat a román himnusz rövidített változatának napi eléneklésére kötelezné, és megbüntetné a nemzeti értékek tiszteletére hivatott ünnepélyes reggeli eseményt elmulasztó pedagógusokat. Jó néhányan megéltük ezt a kommunizmus idején, és felháborítónak és taszítónak tartjuk, hiszen a mindennapos himnuszénekléssel elértéktelenednek azok a különleges pillanatok, amikor valóban ünnepel a román nép. Ha azonban mégis ragaszkodnak hozzá a kezdeményezők, mert úgy vélik, hogy valós társadalmi összekovácsoló szerepe van, vezessék be a kötelező reggeli himnuszt a közhivatalokban és a parlamentben is – ajánlja az ActiveWatch, amely végül a törvénytervezet visszautasítását kéri a képviselőháztól.