A pünkösd a szentlélek kitöltetésének ünnepe – szól a tanítás. Keresztény ünnepeink között három nagy, ún. sátoros ünnepet tartunk számon. Közülük leglátványosabb a karácsony, aztán a húsvét következik, a pünkösdöt nem kísérik külsőségek. Erdélyi magyar történelmi egyházaink főpásztorai az előbbi két ünnepen körlevélben köszöntik híveiket. A szentlélek kitöltetésének ünnepén a Magyar Unitárius Egyház – melynek jelmondata Egy az Isten, tehát a szentháromságot tisztelő egyházaktól eltérően nem istenként tekint a szentlélekre – püspöke ismét pásztorlevelet küldött. Az alábbiakban Bálint Benczédi Ferenc gondolataiból szemlézünk.
Pünkösd ott van, amikor megérezzük, hogy Isten szeretete, irgalma, szentlelke megérint, átölel és megerősít. Erőt kapunk, hogy terveink, reményeink valóra váljanak, és elindulunk, hogy a bennünk megmozduló Lélekről bizonyságot tegyünk embertársainkkal együtt.
A pünkösd jelei: a szél, a tűz és a beszéd, a nyelv, ezeket magunkban kell felfedeznünk, szívünk, énünk mélyéből kell felhoznunk. Ezek birtoklása és használata által válik teljessé emberi mivoltunk, és teszünk bizonyságot a bennünk lakozó lélek erejéről. Ezek által igazoljuk, hogy nyitott a lelkünk, isteni lélek szélzúgásával teljes, hogy gondolataink nem csontosodtak meg, érzéseink nem mesterkéltek. Isten szentlelkének beáramlása felfrissít és üdén tart. Tudunk mosolyogni és örömöt szólni. A szeretet tüze forrósít, és a mellettünk élőt is melegíti, miközben úgy szólunk, beszélünk, hogy szavaink mindenki által érthetővé válnak, és nem kell a félreértések bonyolult magyarázkodásában vergődnünk.
Ez pünkösd üzenete és ajándéka: nem csillagot bámulunk, nem csodálkozunk és elmélkedünk az üres sír misztériumán, hanem cselekszünk a bennünk lakozó isteni lélek által. Erre tanított nagy Mesterünk is. Ezért erősebb, határozottabb és szigorúbb ennek az ünnepnek az üzenete: a személyes részvételünket kéri.
Pünkösd ünnepén járjunk nyitott lélekkel a világban, mindennapi munkánkat végezzük a lélek tüzével, és beszéljük a szeretet nyelvét, mely felette áll minden korlátnak. Találjunk vissza megtagadott, elhagyott, elengedett embertársainkhoz, hittestvéreinkhez, hogy a pünkösdi közösséget építsük egyéni értékeinkkel, hitünkkel, szolgálatunkkal. Ezt tanította és ezt várja el tőlünk a názáreti Mester most és mindenkor – üzeni az unitárius egyházfő.
