A voksok 94,23 százalékának feldolgozását követően a második helyen az Isa Mustafa vezette konzervatív Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) áll 26,13 százalékkal. Sokak számára meglepő módon a harmadik helyen nem a Szövetség a Jövőért (AAK) párt végzett, amelyet Ramush Haradinaj – Thaçi korábbi gerillaharcostársa – vezet, hanem a baloldali, Önrendelkezést! 13,73 százalékkal. Az AAK támogatottsága tíz százalék alatt maradt. Az ötszázalékos parlamenti küszöböt a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint rajtuk kívül még a Thaçi pártjából februárban kivált politikusok által alapított Koszovói kezdeményezés lépte át. A kisebbségek a pozitív diszkriminációnak köszönhetően húsz fenntartott hellyel rendelkeznek a 120 fős pristinai törvényhozásban, ebből tíz hely a szerb kisebbséget illeti meg.
A részvételi arány 43 százalékos volt. Elemzők szerint ennek oka a lakosság csalódottsága és kiábrándultsága. Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, a gazdasági fejlesztések azonban elmaradtak. Ennek egyik oka az, hogy Szerbia egykori déli, főleg albánok lakta tartományát több ország sem ismerte még el önálló államként. Szerbia mellett Oroszország és Kína, illetve öt uniós tagállam – Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország és Ciprus – szerint sem független ország. Csalódottságra ad okot az is, hogy az ország jelenleg az egyik legszegényebb európai állam (az 1,8 milliós lakosság majdnem fele szegénynek számít), a munkanélküliségi arány 35 százalékos, a fiatalok körében pedig még ennél is magasabb, 55 százalékos. Emellett az óriási mértékű korrupció, valamint az igazságügyi rendszer működésképtelensége is aggasztja a lakosságot.