Romániát semmilyen nemzetközi egyezmény nem kötelezi arra, hogy etnikai alapon területi autonómiát vagy kollektív jogokat biztosítson a nemzeti kisebbségeknek – közölte a kormány, amely első ízben válaszolt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) egyik petíciójára.
A székely szabadság napján, ez év március 10-én Marosvásárhelyen elfogadott kiáltványra adott kormányzati választ tegnap tette közzé az SZNT illetékese az egyik közösségi portálon. „Romániára nem hárul semmilyen nemzetközi egyezményből származó kötelezettség, amely szerint etnikai alapú területi autonómiát vagy bármilyen kollektív jogot kellene biztosítania a kisebbségeknek. A nemzetközi jog csupán a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek egyéni jogait szentesíti, amelyeket másokkal együtt is lehet gyakorolni” – áll a kormány közkapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatósága által kibocsátott dokumentumban. A kormány azt is közölte, hogy nincsen olyan nemzetközi szabály, amely egy bizonyos területi közigazgatási felosztást írna elő az államok számára.
„Az államokat a közigazgatás hatékonyságának kritériuma köti, és az az elv, hogy a döntések minél közelebb kerüljenek az állampolgárokhoz” – áll Bukarest válaszában. A kabinet az államokra háruló kötelezettségként említi azt is, hogy ne alakítsák át a közigazgatási rendszerüket „egy nemzeti kisebbség érdekei megsértésének nyilvánvaló szándékával”. „Ha etnikai alapon vagy a szegregáció elve mentén” újítaná meg közigazgatását az állam, azzal „lehetséges, hogy súlyosan sértené az állam működőképességét, a többség és a kisebbség együttélését és az alapvető állampolgári jogok védelmének jogelveit” – áll a dokumentumban.
Az SZNT-nek adott válasz kitér arra is, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által 1993-ban elfogadott 1201-es ajánlásnak – amely többek között a területi autonómiát is a kisebbségek védelmét szolgáló megoldásként ajánlja – nincsen kötelező jogi ereje. A kormány álláspontja szerint Románia – az Európa Tanács és az Európai Unió tagjaként – vállalta a kisebbségi jogok biztosítását, és folyamatosan keresi a megoldásokat ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait minél magasabb szinten biztosítsa.
Gazda Zoltán, az SZNT irodavezetője elmondta, azt követően kaptak választ a székely szabadság napján elfogadott petícióra, hogy levélben figyelmeztették a kormányt válaszadási kötelezettségére. A székely szabadság napja alkalmából 2013 márciusában, és a székelyek nagy menetelése alkalmából 2013 októberében elfogadott kiáltványaik mindmáig válasz nélkül maradtak.
A székely szabadság napján felolvasott kiáltványban a tömegdemonstráció résztvevői követelték, hogy Székelyföld alkosson önálló fejlesztési és közigazgatási régiót, melynek autonómiáját törvény szavatolja. Tiltakoztak a székely nép érdekeit sértő, létét fenyegető közigazgatási átalakítás terve ellen, követelték, hogy a hatóságok azonnal szüntessék be a székely jelképek üldözését, és a kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státusáról a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal.
Viszontválasszal készül az SZNT
Izsák Balázs, az SZNT elnöke tegnap este a Duna TV Közbeszéd című műsorában kifejtette: nem elfogadható a kormánytól kapott válasz, de sikerként értékelte, hogy egyáltalán ki tudták csikarni. A politikai küzdelemnek fontos eleme az, hogy fény derüljön az ellenfél álláspontjára, másképpen nem lehet vitatkozni és nem lehet küzdeni ellene – jegyezte meg, hozzáfűzvén, az SZNT viszontválasszal készül.
