Ha szünetben érkezik a látogató a bölöni községközpont felső tagozatos iskolaépületébe, az osztálytermek lakattal bezárt ajtaja láttán azt hinné, vége a tanévnek, a diákok vakációs programon vesznek részt az udvaron. Kiderül, mindez csupán elővigyázatosság, a sok bosszan­kodással és anyagi ráfordítással meg­tapasztalt rongálást kívánják megelőzni. Az intézkedést akár túlzottnak is mondhatnánk, de mint kiderül, ez csak a látogatót zavarja, a tanárok és a tanulók már megszokták. Miként azt is, hogy a harmincöt éve tisztségben lévő Dorel Pă­cu­rar igazgató keménykezű fegyelmi té­ren, de az igazság és szakmaiság oldalán áll, amikor adott ügyben döntenie kell.
A bölöni óvodában száztizennégy gyermeket jegyeznek, az egyetlen magyar csoport jelenleg a központi iskola tornatermében, a román csoportok a református egyház Hegy utcai ingatlanjában, illetve Bölön­pa­ta­kon önkormányzati épületben mű­köd­nek. A községközponti elemi osztályok az unitárius egyház által visszaszerzett ingatlanban, a bölönpa­takiak önkormányzati épületben foly­tatják tevékenységüket, utóbbi településen kilenc osztályban, két váltásban oktatnak. A gimnáziumi osztályokban harmincegy magyar- és száznegyvenhét román tagozatos diák tanul egy tanácsi és egy unitárius egyházi épületben, utóbbira januártól megszűnt a szerződés. Az összgyermeklétszám 532, a magyar óvodások és iskolások száma 116.

Ingázó tanárok
Annak egyik oka, hogy tíz-tizenöt bölöni család Nagyajtára járatja gyermekét iskolába, hogy a többségében roma tanulókból álló gimnáziumi osztályokat a szülők nem szívesen választják, másrészt pedig folyamatos a tanárcsere, sok a helyettesítő és ingázó pedagógus. Az iskolaigazgató lapunk érdeklődésére elmondta: a harminchét tagú tantestületből huszonketten rendelkeznek végleges állással Bölönben, de néhányan közülük máshol tanítanak, huszonegyen ingáznak, és alig van két-három tanár, aki egy-két évnél többet maradna a községben. Bölönpatakra ez nem annyira jellemző, mint a községközpontra, mivel az ott tanítók többletjuttatást kapnak a település elszigeteltsége miatt. Az állandó jövés-menés ellenére egyetértés és közösségi szellem uralkodik az iskolában – véli az igazgató, aki tudatában van a helyzetükből adódó hátránynak, nem túlozza el eredményeiket, de kiemeli, hogy tavaly országos helyezéseket értek el a diákok a vakációs számítógépes alkotópályázaton, a tanárok pedig három tárgyból is a legjobb lecketervet állították össze a hasonló országos versenyen.

Pénz, ha volna
Az iskola épületgondjai az önkormányzatot is aggasztják, de pénz hiányában sem az egyház által meghatározott béreket nem tudják fizetni, sem építeni, bővíteni nincs lehetőségük. Sikó Imre bölöni polgármester lapunknak elmondta, még a tavalyi bérek egy részével is tartoznak az egyházaknak, a szerződések felújítására pedig nincs anyagi fedezetük, csak bizakodik abban, hogy őszig lesz megoldás. Azt még nem tudja, milyen módon rendezik a helyzetet, de leszögezte, a bölöni gyermekek nem maradnak óvoda és iskola nélkül. Az országos óvodaépítési programban Bölön várólistán szerepel egy háromtermes óvodával, elkészült a központi iskolaépület manzárdrészének beépítési terve, amire pályázaton kívánják megszerezni a szükséges összeget, és Bölön­patakon is bővítenének, ha lesz rá pénz.
A községvezető elmondta, a gyermekekkel nemcsak az óvodában és az iskolában foglalkoznak, a jó néhány évvel ezelőtt közmunkával felépített táborban is szerveznek nyári programokat, idén két csoportban is, együtt a református egyházzal. Sikó a bölönpataki ezerkétszáz főnyi lakosság törekvéseit is kedvezően értékelte, szerinte dolgos emberek, a szülők törődnek a gyermekekkel, az iskolába nemcsak beíratják őket, hanem követik is, hogy járjanak rendszeresen. Alexe Drăgan cigány tanácstag megerősítette az elmondottakat, és hozzáfűzte, sokan külföldön dolgoznak, és a hazahozott pénzből építkeznek.
Az erdővidéki nagyközségben az iskolagondok nem zavarják a nyolcadikosok közelgő vizsgájának előkészítését, csupán a diákok tanulási kedvével van a baj, épp­úgy, mint máshol.