A város címerének elfogadásáról szóló határozattervezet a ma sorra kerülő tanácsülés napirendjén szerepel, de valószínűleg visszavonják. A Tortoma Önképzőkör kedd esti, Erdővidék Múzeumában szervezett találkozóján felvetődött, a címertervezetek indoklásában szereplő történelmi adatok nem mindegyike bizonyított kellőképpen, ezért újabb kutatásokra lesz szükség.
A házigazda Demeter Zoltán elmondta, a város jelenleg használt, de sosem hivatalosított, szürkemenyétet ábrázoló címerét – mint Barót korábbi polgármesterétől, Demeter Jánostól megtudta – a volt elöljáró, Jánó Mihály és néhai Kónya Ádám közösen dolgozta ki. A városháza által közszemlére bocsátott címerterveket készítő Szekeres Attila István heraldikus előbb a címerkészítés rejtelmeibe engedett betekintést, majd a baróti tervekről beszélt. Mint mondotta, a szürkemenyétet ábrázoló címert sem heraldikailag, sem történelmi szemponból nem tartja megalapozottnak. Mivel Barótnak nem volt címere, s olyan történelmi család sem élt itt, amely fejlődését döntően meghatározta volna, a történelmi múltból ihletődött. A kék mezőben, nyakukon átnyilazott, szembefordult hattyúkat felmutató jelképet az iktári Bethlen család címeréből kölcsönözte annak okán, hogy Bethlen Gábor fejedelem négyszáz éve vásártartási jogot adományozott a településnek. A másik tervben szereplő vörös-ezüst sávozás azt hivatott jelezni, hogy Árpád-kori településről van szó, ugyanis II. András király egy 1224-ben kelt oklevelében feltűnik a neve.
A jelenlevők közül többen is hozzászóltak a felvetett kérdésekhez, ám komoly érveket csak Fehér János művészettörténész hozott fel. Fehér János szerint sem jó ötlet, sőt, műízűnek érzi a menyét címerbe foglalását: egyáltalán nem biztos, hogy Barót neve az ótörök szóból eredeztethető, ráadásul még csak a város legendáriumában sem szerepel az állat. A település Árpád-kori származtatását nem látja bizonyítottnak. Bár sokan állítják, mégis kétségesnek tartja, hogy az 1224-ben II. András által kiadott, a szászoknak kiváltságokat biztosító oklevélben szereplő Boralt a mai Baróttal azonos, ezért az Árpád-házra való utalás mellőzését javasolja. A Bethlen Gábor által Barótnak vásárjogot biztosító adománylevelet ő, a kort behatóan ismerő művészettörténész nem ismeri, ezért igencsak kételkedik létezésében, amiért az átlőtt nyakú hattyúkat is elhagyná a város címeréből. Igaz ugyan, hogy Benkő Józsefre hivatkozva Orbán Balázs említi, de ilyen oklevél nem került elő. A vásártartási jog megjelenítését a címerben önmagában nem tartotta rossz ötletnek, de akkor azt másfelől kellene megközelíteni. Az eseményen jelen levő Lázár-Kiss Barna András polgármester szerint valószínűleg visszavonják a címer elfogadásáról szóló határozattervezetet.
