Az 1989-es fordulat után tudtuk, ha meg akarunk maradni magyarnak, magyar iskolákra van szükség, ha pedig magyar iskolát akarunk, azonnal lépni kell – kezdte a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum újkori történetének ismertetését Pál Ferenc egykori iskolaigazgató tegnap az alma mater fennállásának 140. évfordulójával egybeeső Mikes-napok megnyitóján. Kerekes Dóra jelenlegi igazgató azt hangsúlyozta, céljuk a diákközpontúság erősítése, és úgy véli, a mai Mikes-iskolában a tudomány összefonódik a művészettel, az elmélet a gyakorlattal.
A Málik József igazgatása alatt 1874-ben alapított felső-leánytanoda az egykori Bazár épületében kezdte meg működését, később polgári leányiskolává alakították, majd az első világháború végéig Magyar Királyi Állami Polgári Leányiskola néven működött a királyi tanítóképző (jelenlegi Mihai Viteazul Főgimnázium) épületében. Az impériumváltást követő időszakban a Csutak Vilmos által igazgatott Református Székely Mikó Kollégium falai között folytatta működését, a Kós Károly tervei alapján épített, 1927-ben átadott épületben már önálló leányiskolaként tartották számon a későbbi Református Leány Főgimnáziumot, amelynek egy ideig a jelenlegi Kós Károly utcai főépület adott otthont, majd az 1948-as tanügyi törvény életbe lépése után, amikor megszüntették a felekezeti oktatást, az intézmény állami elméleti líceumként működött, többször is nevet változtatva. Az iskola első száztizenhat évének története nem képezte a tegnapi megemlékezés tárgyát, csupán a mindenkori igazgatók és aligazgatók neve hangzott el, az elmúlt huszonnégy esztendőt a felszólalók érdemben méltatták.
Pál Ferenc részletesen ismertette a két önálló magyar sepsiszentgyörgyi I–XII. osztályos iskola, a Székely Mikó Kollégium és a Mikes Kelemen Elméleti Líceum 1990-es létrejöttének nehézségeit, a sorozatos tárgyalásokat a vegyes tannyelvű iskolák tantestületének román tagjaival, a hatalom képviselőivel, és hangsúlyozta, a szétválásnak ugyan az egykori királyi tanítóképző gyönyörű épülete volt az ára, amit át kellett adniuk a román közösségnek, de elfogadták az alkut, mert nem az épület, hanem az ott tanító tanárok határozzák meg az iskolát.
Balogh Attila nyugalmazott aligazgató a Mikes Kelemen Alapítvány létrejöttét és iskolatámogató tevékenységét ismertette, Kölcze Gáspár szintén nyugalmazott aligazgató az iskola magyarországi testvérkapcsolatairól, a versenyekről, a kórus és az Osonó színjátszókör eredményeiről, az iskola nyitottságáról beszélt, Jancsó Árpád korábbi igazgató az egyes katedrák tevékenységét méltatta, Szőcs-Torma Katalin jelenlegi aligazgató arra emlékezett, diákként milyennek álmodta a Mikes-iskolát. Az ünnepségen szavalattal és dallal köszöntötték a nagyobb diákok a jelenlevőket, az elsősök pedig néptáncot mutattak be. Az udvaron állított kopjafa megkoszorúzása után a meghívott pedagógusoknak emléklapot és jelvényt adtak át a szervezők, majd kezdetét vették a Mikes-napi programok.
