A Felvidék magyartalanítása száz év alatt szinte teljesen sikerült, de „vigasz”, hogy a Trianon után némelyek által vizionált nemzethalál nem következett be, és az továbbra is elkerülhető – mondta Popély Gyula történész Felvidék, 1918–1928 című könyvének budapesti bemutatóján csütörtökön.
Popély Gyula hangoztatta, hogy bár nyíltan a magyartalanítás csak 1945 után jelent meg a csehszlovák politikában, az valójában már 1918-tól – azaz az állam létrejöttétől – kezdve érvényesült az államhatalmi önkény eszközein keresztül. A vizsgált időszakban a felvidéki magyar politikusok a csehszlovák parlamentben jóval erőteljesebb habitust képviseltek, mint a maiak a szlovák törvényhozásban.
A könyvet bemutató Izsák Lajos történész elmondta: a kötet a felvidéki magyarság elszakadás utáni helyzete, politikai szerveződése és vitái mellett a magyarországi belpolitikai események hatását is bemutatja. Hangoztatta, hogy az úgynevezett Teljhatalmú Minisztérium megszállt tartományként kezelte a Felvidéket, ahonnan 183 ezer magyart üldöztek el. Az elszakadás után szinte azonnal támadást indítottak a magyar iskolák, a magyar nyelv ellen is.
