Pristinába utazott, a független Koszovó kikiáltásának ünnepére Antal Árpád képviselő és Sógor Csaba EP-képviselő. Tegnap délben, útban Bukarest felé telefonon válaszolt kérdéseinkre Antal Árpád.
— Az első élményünk elég kellemetlen volt, mert a szerb—koszovói határnál spontán tüntetés alakult ki, és több mint két órát kellett várnunk. A szerbek gyűltek össze, kiabálták, hogy ,,Koszovó Szerbia", ,,Koszovó a szerbeké". Miután átjutottunk, először Pristinába mentünk, ahol több százezer ember ünnepelt az utcákon. Olyan volt, mintha Amerikában lennénk, ugyanannyi amerikai zászló volt az utcákon, mint koszovói, de volt német, francia lobogó is bőven. Voltunk a Pristina Grand Hotelben, ahol a miniszterelnök, az államelnök, illetve a parlament elnöke bejelentette, hogy Koszovó független. Nem véletlenül választották ezt a helyszínt, erről a szállodáról tudni kell, hogy a kilencvenes évek elején a szerbek kiírták a bejáratára: kutyáknak és albánoknak belépni tilos. Este átmentünk Kosovska Mitrovicába. Tele volt tankokkal, látszott, hogy a KFOR-erők maximálisan kézben tartják a helyzetet. Kosovska Mitrovica volt a legvédettebb koszovói város, az albán részben ünnepeltek, a szerb városrészben pedig sírtak az emberek.
— Sikerült-e helybeliekkel beszélniük? Hogyan viszonyulnak a függetlenséghez az albánok, és hogyan a szerbek?
— Pristinában albánokkal beszélgettünk, ők mondták, hogy hatszáz éve várják ezt a pillanatot, hogy mennyire boldogok, örülnek, hogy megszabadulnak a szerbektől és Szerbiától, mert folyamatosan megalázták őket az elmúlt évszázadokban. Szerbekkel a határnál beszélgettünk, ők a szó szoros értelmében sírtak. Sok könnyes szemű, katonaruhás ember vonult fel, idősebbek is, akik még harcoltak a kilencvenes években a koszovói albánok ellen. Nekünk azzal volt szerencsénk, hogy román rendszámtáblás autóval voltunk, és a románokat szeretik a szerbek, de így is elég csúnyán néztek néhányan. A határőröknek oda kellett állniuk az autó mellé, hogy ne kötekedjenek velünk.
— Igen rossz néven vette a román média és politikum a koszovói utazásukat. Mi a véleményük erről?
— Több ízben elmondtam már tavaly is, tavalyelőtt is, és ugyanezt ismételtem meg Koszovóban a román tévéseknek: mi a koszovói modellt negatív példának tartjuk, ez az az út, amelyet nem szabad követni. Megfogalmaztuk azt az üzenetet, hogy mindabból, ami Koszovóban történt, nekünk, magyaroknak és a románoknak is tanulniuk kellene. Nagyon szomorú vagyok, hogy a román politikum ilyen idegesen és vehemensen reagálta le ezt az egészet. Ez azt bizonyítja egyrészt, hogy nem tudják kezelni ezt a kérdést, másrészt pedig, hogy nem is ismerik a helyzetet. Olyan kérdéseket tettek fel újságírók nekem az elmúlt két napban, amiből egyértelműen az derül ki, hogy a legminimálisabb információik sincsenek Koszovóról, nem tudják, mi a különbség az autonómia és a függetlenség között. Nagyon nagyfokú tudatlanság övezi a román médiát, és nyilván ez átmegy a politikum irányába is. Felhívnak a Realitatea tévétől, és azt mondják, hogy az RMDSZ kormányon kívül helyezte magát. Egy kis önvizsgálatot kellene tartaniuk a román pártoknak, mert gyakorlatilag ebben a pillanatban az RMDSZ ugyanazt mondja, amit az Amerikai Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Európa több mint húsz országa. Látniuk kellene, hogy nem velünk, hanem velük van a baj.
— Pénteken felhívást fogalmazott meg, hogy a magyar politikai erők, az autonómiát felvállaló civil szervezetek közösen írjanak levelet a Koszovó függetlenségét elismerő országok külügyminisztereinek, nagyköveteinek, illetve hogy az erdélyi magyar EP-képviselők együtt lobbizzanak Brüsszelben. Kapott választ erre a felvetésre?
— Sógor Csaba, akivel együtt voltunk Koszovóban, jelezte, hajlandó Brüsszelben tovább lobbizni, és Toró T. Tibor tolmácsolta javaslatomat Tőkés Lászlónak, tőle hamarosan választ kapok. Az RMDSZ-nek megszületett az álláspontja, én nagyon örülök, hogy a szövetség vezetősége azt fogalmazta meg, amit én magam is megfogalmaztam volna Koszovó kapcsán. A további lépésekről egyeztetnem kell, még nem tudom, ki hajlandó csatlakozni ehhez a kezdeményezéshez.
