A szenátus fennállásának 150. évfordulóját ünnepelték tegnap Bukarestben, ahol a felszólaló politikusok zöme a kétkamarás parlament intézménye mellett foglalt állást. A rendezvényen jelen volt Ion Iliescu és Emil Constantinescu volt államfő, de nem hívták meg Traian Băsescu államelnököt, aki 2009-ben érvényes és eredményes népszavazást írt ki az egykamarás parlament bevezetéséről, aminek nem szereztek érvényt.
Az exminiszterelnök, Călin Popescu Tăriceanu – akinek az elmúlt években számos politikai vitája volt Băsescuval – élesen bírálta az államfőt amiatt, hogy megkísérelte felszámolni a szenátust a 2009-es népszavazás kiírása révén.
Victor Ponta kormányfő aláhúzta, hogy amikor túl sok hatalom összpontosul a kormány kezébe, akkor a parlamentre, és különösen a szenátusra, meghatározó szerep hárul az egyensúly megőrzésében. „Úgy vélem, a szenátus szerves része Románia demokratikus történelmének. Nem tudok elképzelni egy demokratikus Romániát kétkamarás parlament nélkül, amelyben a felsőház ne azokat a jogokat gyakorolja, amelyekkel 150 évvel ezelőtt felruházták” – mondta Victor Ponta. A kormányfő annak a véleményének is hangot adott, hogy Románia volt elnökeinek jog szerinti szenátoroknak kellene lenniük.
A kétkamarás parlament mellett foglalt állást Markó Béla, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője is, aki megállapította: a román törvényhozás sokat veszített tekintélyéből az elmúlt huszonöt év alatt. Úgy vélte, hogy a pártoktól függ, képesek-e elfogadni egy olyan új választási törvényt, amely a törvényhozók minőségét és a társadalom képviseletének arányosságát egyaránt biztosítani képes. Markó szerint alkotmánymódosítás is szükséges ahhoz, hogy valós kétkamarás parlament alakuljon ki Romániában, vagyis a két ház hatáskörei jobban különüljenek el egymástól. Utalt az ukrajnai helyzetre is, ahol Európa nem tud életképes megoldást felmutatni, így továbbra is az válik nyilvánvalóvá, hogy jó döntés volt a párbeszéd, a parlamentáris rendszer útjára lépni, és nem a konfrontációt, az utcát választani – jelentette ki Markó. „Olyan eredményeket tudunk felmutatni, amelyek ennek az útnak az elején még elképzelhetetlennek tűntek – gondoljunk csak példának okáért az anyanyelvű oktatásra, a széles körű anyanyelvhasználatra. Tovább kell haladnunk ezen a 24 éve megkezdett úton még akkor is, ha egyesek továbbra is arra használják a magyarellenességet, hogy ezáltal választási tőkét kovácsoljanak maguknak. Az út folytatása viszont felelősséget és bátorságot kíván a parlament részéről” – hangsúlyozta az RMDSZ volt elnöke, aki 1990-től tagja a szenátusnak.
